AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918

nyomtatványi osztályának őrét, egy segédét és egy szolgáját, az alapítólevél értelmében a gróf Széchényi család javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a múzeum összes többi tisztviselőit és szolgaszemélyzetét pedig az igazgató javaslatára ugyancsak a miniszter nevezte ki. A könyvtári tisztviselők alkalmazására tehát nem a könyvtár vezetője, az igazgató-őr, hanem a nemzeti múzeum igazgatója — illetve három állás tekintetében a SZÉCHÉNYI család — tett javaslatot. Ez a rendelkezés éppen a könyvtár tekintetében eltérést mutat az 1889. évi szabályzat rendelkezéseitől. A korábbi szabályzat 8. §-a úgy rendelkezett, hogy ,,a Széchenyi orsz. könyvtár őrét (tehát a könyvtár vezetőjét, az 1893. óta használt elnevezés szerint: az igazgató őrt), egy gyakornokát (az 1898. évi szabályzat szóhasználata szerint: segéd) és egy szolgáját, az alapítólevél értelmében a gróf Széchényi-család javaslatára a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter. . . nevezi ki." A Széchényi családnak tehát eredetileg — az alapítólevél értelmében — a könyvtár vezetőjének alkalmazására, illetve kinevezésére volt ajánlási joga. Az 1898. évi szabályzat szerint ez az ajánlási jog már nem a könyvtár vezetőjére, hanem csak a könyvtár egyik osztályának vezetőjére, a nyomtat ványi osztály őrére vonatkozott. A SZÉCHÉNYI család ajánlási jogát érintő, tulajdonképpen csorbító változás azonban nem az 1898. évi szabályzat rendelkezése folytán, hanem már korábban, 1893-ban következett be. A vallás- és közoktatásügyi miniszter már említett 31.401/1893. számú intézkedése, mely átmenetileg megváltoztatta a könyvtár szervezetét, erre vonatkozólag is tartalmazott rendelkezéseket. Ezek szerint a három csoportra osztott könyvtár mindegyik csoportjának élére egy-egy — a VIII. fizetési osztályba sorolt — „múzeumi őr" került; ezek felett állott „a könyvtár igazgató őre", aki az „egész könyvtári osztály" adminisztratív vezetéséért volt felelős. Erre az újonnan szervezett igazgató őri állásra való kinevezés jogát a miniszter magának tartotta fenn és erről értesítette a Széchényi család képviselőjét, megjelölvén egyúttal azt a három könyvtári állást, amelyre nézve az ajánlási jogot a Széchényi család gyakorolhatja.

13 Az 1898. évi szabályzatnak a múzeumi személyzet alkalmazását szabályozó 9. §-a a továbbiakban rendelkezett még a mellékállásokról, a gyűjtési összeférhetetlenségről és arról, hogy „Magáncélú, habár szakmájukba is vágó tudományos munkálkodást az osztály tiszt viselők és alkalmazottak hivatalos órák alatt általában nem, — illetőleg csak oly esetben végezhetnek, ha igazolni tudják, hogy e mellett hivatalos teendőjök semminemű hátramaradást nem szenved.': 13. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 31.401/1893. sz. rendeletéből, OSZK Irattár 332/1893. „Miniszter leirata a könyvtár anyagának miként való beosztása iránt." „Minthogy pedig a könyvtár alapítójának, gf. Széchényi Ferencnek 1802-ben kelt alapító levele értelmében a gf. Széchényi család legidősbjét illeti a könyvtári őr, az írnok (soriba) most egy múzeumi segéd s a fűtő (calefactor) most egy szolga kinevezése; minthogy továbbá az említett három csoport közöl a nyomtatványok csoportjának képezte a gf. Széchényi Ferenc féle könyvtár leginkább az alapját, f. é. június 26-án 57.743/892 [!] sz. a kelt átiratomban a fentiek részletes elősorolásával értesítettem Széchényi Kálmán gróf v. b. t. t. mint a család legidősbjét, hogy a változott viszonyok folytán az általa képviselt grófi családra, a múzeumi könyvtár nyomtatványok osztályában az őr, egy segéd és egy szolga lesz a család által kinevezésre kijelölendő, megjegyezvén egyidejűleg, hogy az 1893. évi IV. te. által szervezett egészen új, — az alapító levélben nem is foglalt igazgató őri állomásra való kinevezést, magamnak tartom fenn." 279