AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Illyés Katalin: Adatok a hírlaptári állomány kialakulásának történetéhez 1884-től 1914-ig

Ez volt tehát az az állomány, mely a Hírlapköny^tár alapját képezte a Széchényi Könyvtárban. MAJLÁTH ugyanebben a felterjesztésében annak a véleményének is hangot ad, hogy „úgy a hírlapok számánál, mint rendezettséginéi fogva indokolva van a múzeumi hírlap gyűjteményt törzs alapul venni, s a már két közkönyvtár anyát (sic!) a múzeumi hírlap gyűjteménybe beosztva a Széchényi országos könyvtárba bekebelezni." A létrehozott új intézmény természetesen ugyanazokkal a nehézségekkel küszködött, melyeket a könyvtár sem tudott eddig megoldani, bár SZINNYEI József, a Hírlapkönyvtár őre óriási erőfeszítéseket tett az anyag teljessé tételére, A munkában két napidíjas és egy szolga volt segítségére.

9 A kötelespéldány-törvények és rendeletek a beszolgáltatás módjáról is rendelkeztek. 1897 előtt számonként érkeztek be az újságok és a folyóiratok. Nagy munkát jelentett a kislétszámú Hírlaptárnak a számonként beérkező kötelespéldányok ellenőrzése, ezért SZINNYEI körlevélben szólította fel a nyomdákat, hogy termékeiket negyedévenként vagy évenként küldjék be. Ez nagyobb gondoskodást igényelt volna a nyomdák részéről, következésképpen a beküldött anyag mennyisége visszaesett. Minthogy hivatalos úton nem tudott SZINNYEI eredményt elérni, személyesen kereste fel az ország összes lapnyomdáját és figyelmeztette azokat a beszolgáltatás fontosságára. Három útja — 1885. augusztustól októberig, 1886. júliustól augusztusig és 1887. júliustól októberig — némi eredménnyel járt, mert a beszolgáltatott an vag mennyisége átmenetileg emelkedett.

10 A külföldön megjelenő magyar nyelvű újságok is nagyon hiányosak, minthogy beszolgáltatásukra még a Monarchia területére vonatkozóan sem volt semmiféle rendelkezés, előfizetni pedig nem tudott a könyvtár. Ezért csak arra szorítkozhatott, hogy felkérte a magyar nyelvű újságok szerkesztőit a beszolgáltatásra, hazafias érzésükre hivatkozva, mint a Bécsi Magyar Újság esetében történt 1883-ban.

11 A Hírlaptár nehézségeit csak növelte, hogy a nyomdák termékeiket a múlt század végéig érvényben volt rendelkezések szerint nem közvetlenül, hanem más hatóságok útján szolgáltatták be a kötelespéldányra jogosított könyvtáraknak ; s így a Hírlaptár az anyagot sok esetben késedelmesen és hiányosan kapta meg. Az 1804-es helytartótanácsi rendelet értelmében a nyomda a kerületi tanulmányi igazgató útján a helytartótanácshoz köteles beküldeni a termékeit, hogy a cenzori engedélyt elnyerje. Az 1852-es sajtórendelet úgy rendelkezett, hogy közvetlenül a könyvtárakhoz kell beküldeni a kötelespéldányt, de az 1867-es igazságügyminiszteri rendelet ismét csak a helyi hatóságot jelölte meg címzettként.

12 SZLNNYEI egyik 1889-ben kelt felirata

13 azt javasolja, hogy a főügyészségtől kérjék be inkább az oda beküldött újságokat, mert a főügyészség gyűjteménye teljesebb, mint a polgármesteri hivataloké, ahonnan addig a kötelespéldányt kapta a könyvtár. A könyvtárhoz való közvetlen beszolgáltatást szorgalmazta egy másik felirat is, mely 1893-ban kelt, magyarázatul azt hozza fel, hogy így 9. KBRESZTY i. m. 10. SZINNYEI József: A hírlap-könyvtár 11. OSZK irattár 144/1883. 12. TÓTH András i. m. 13. OSZK irattár 112/1889. 247