AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Pukánszkyné Kádár Jolán: Az Országos Széchényi Könyvtár „Régi Magyar Könyvtár" gyűjteménye a két világháború között (1919—1939)

ta meg a Domus domini renovata c. műben (Pozsony, 1640, RMK II. 558) az 1638ban, a kor barokk stílusában, de nemes egyszerűséggel épült pozsonyi evangélikus templom képét, mely ugyanarra a képtáblára került. A Régi Magyar Könyvtár I. és II. része a 16. és 17. század magyar dallamainak a kéziratos énekeskönyvek mellett leggazdagabb forrása. Az éppen korszakunkban fellendülő magyar zenetörténet művelői ezért buzgó kutatói voltak a históriás énekekben és a különböző felekezetek énekeskönyveiben egyaránt fellelhető és egymással rokon zenei anyagnak, mely sokszor az új élő magyar zenének is ihletője volt. Zeneszerzők és zenetudósok nagy számban szerepelnek akkor a gyűjtemény használói között. Megfordult itt KODÁLY Zoltán is, többször használta a gyűjteményt BÁRDOS Lajos, KOUDELA Géza, BARTHA Dénes, HARMAT Artúr, de legbuzgóbb kutatója SZABOLCSI Bence volt, aki SZEKPŰ Gyulához hasonlóan évek során át nap mint nap itt dolgozott. Ekkor készítette el TINÓDI dallamainak kritikai kiadását és adta ki a magyar zenetörténetben korszakalkotó monográfiáját TINÓDI dallamairól és a 16. század magyar históriás zenéjéről.

26 BORNEMISZA Péter 1582-i detrekői ónekeskönyvének (RMK I. 195. RMNy. 513.) éppen a Széchényi Könyvtárban őrzött példányában bukkant rá 1925 tavaszán több lapszélre jegyzett kéziratos melódiára.

27 Ezek közül a legértékesebb a kötet CCXLI a) és XXCLVT b) lapján található két eddig teljesen ismeretlen melódia, az egyik TŐKE Ferenc moralizáló históriás énekéhez a Spira Ferenc doktorhoz való (1553), a másik SZEPETNEKI János Bátorítás halál ellen c. énekének (1555) dallama, melyek nagy gazdagodást jelentenek a 16. század dokumentumokban fennmaradt kevés zenei anyagában. Gazdag forrást jelentett a Régi Magyar Könyvtár anyaga elsősorban a magyar protestáns egyháztörténet művelőinek. Gyűjteményünkben végzett több évi kutatás gyümölcse SCHULEK Tibor BORNEMISZA Péterről írt alapvető munkája (1939). A kutatók közül mint szinte mindennapos vendég ZOVÁNYI Jenő emelhető ki, akinek 1922-ben jelent meg a reformáció magyarországi történetét tárgyaló műve, s aki itt gyűjtött anyagot a magyarországi protestantizmusra vonatkozó cikkeihez, és a gyűjtemény anyagával nemcsak vallástörténeti, hanem könyvészeti szempontból is foglalkozott, továbbá INCZE Gábor,

28 aki több régi magyar könyvtári művet adott ki újra. Megfordultak itt a magyar tudománytörténet művelői, mint RAPAICH Raimund, aki PÉCSI Lukács műveit használta növénytörténeti kutatásaihoz, DÁVID Lajos régi matematikai műveket vizsgálva. írók merítettek innen anyagot és ihletet, így RÁTH-VÉGH István és EÉJA Géza, aki HELTAI fabuláit és BORNEMISZA Péter prédikációit forgatta. Ezek természetesen csak kiragadott példák a gyűjtemény akkori kutatóinak népes és kiváló soraiból; köztük a leggyakoribbak szerepelnek elsősorban. De ez eléggé sokoldalúan illusztrálja a gyűjtemény felbecsülhetetlen, nagyrészt még kiaknázatlan és még mindig eleven tudományos értékét. 26. Első kiadás 423. 1. 27. A XVI. század magyar históriás zenéje. Bp. 1931. Magyar Zenei Dolgozatok 9. 28. Tinódi zenéje. A Tinódi dallamok hasonmásával és átirataival. Bp. 1929. Magyar Zenei Dolgozatok 11. 214