AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)
III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Somkuti Gabriella: Széchényi Ferenc nemzeti könyvgyűjteménye
„Einen unschätzbaren Werth geben dieser Bibliothek und diesem Catalog die unzähligen Flugschriften, oft nur aus wenigen Blättern bestehend, die sonderlich bey Gelegenheit der häufigen Reichstage, Kriege, und zwistigen Parteyen, zum Vorschein kamen, wohl aber dort, wie überall das Schicksal von Pieces volantes hatten, dass sie erschienen und vershwanden, und nach Jahren oder schon Monathen für keinen Preis mehr aufzufinden waren : jetzt . sind sie in der Széchényischen Bibliothek, hoffentUch auch für die Nachwelt, in ewig sicheren Verwahr (so weit die Bücherewigkeit reichen kann.)" 72 Itt említjük meg a kalendáriumokat és iskolai tankönyveket — ezek is elsősorban a teljesség kedvéért kerültek be SZÉCHENYI Ferenc gyűjteményébe. Érdekes adatunk van arra vonatkozólag, hogy az évkönyvek, kalendáriumok, neves címtárak, sematizmusok sorozata korántsem volt hiánytalan még SZÉCHÉNYI gyűjteményében sem. MILLER Jakab könyvtárőr már 1803-ban közzétette a Zeitschrift von und für Ungern hasábjain, hogy a könyvtár mely évekből rendelkezik hivatalos kalendáriumokkal és felkérte az olvasókat, hogy a hiányzó évfolyamokat ajándékként, vagy csekély ellenértékért engedjék át a nemzeti könyvtárnak. 73 A folyóiratokat és hírlapokat a SzÉCHÉNYi-katalógus — a kor szokásának megfelelően — a könyvek között szerepelteti. A hazai, illetve bécsi megjelenésű lapokon kívül néhány külföldi tudományos lap érdemel említést, amelyeknél a katalógus többnyire meg is jegyzi, hogy „multa continent Hungarica". Ilyen többek között az I. BORN által szerkesztett, Prágában kiadott Abhandlungen einer Privatgesellschaft in Böhmen zur Aufnahme der Matematik, der vaterländischen Geschichte und der Naturgeschichte (1775—1784), a jénai egyetemi tanár, J. E. FABRi-féle Geographisches Magazin (1783—1797) és mások. Tudományszakok szerinti megoszlás Mint már utaltunk rá, nem volt és nem is lehetett célunk a gyűjtemény szak szerinti megoszlásának vizsgálata. A szakmutatókban azonban az egyes szakok terjedelméből nagyjából helyesen következtethetünk a SzÉCHÉNYi-féle hét szak egymásközti arányaira. Ezek szerint a művek 54,4 százaléka a történelem, életrajz, földrajz, útleírás, 13,4 százaléka a teológia, 10,4 százaléka a filológia, nyelvés irodalomtudomány, szépirodalom, 8,6 százaléka a jog, politika és közgazdaságtan, 6,2 százaléka a filozófia és természettudomány (fizika, kémia, botanika, zoológia, ásványtan, mezőgazdaság) 5,4 százaléka az orvostudomány, 1,6 százaléka a matematika, csillagászat, technika tárgykörébe tartozott. Az egyes szakok tehát meglehetősen egyenlőtlenül voltak képviselve, azaz úgy, ahogy a hungarika-szempontú gyűjtés azt magával hozta. Ezért történt, hogy amikor a Pestre szállított könyveket a könyvtár első otthonában, a pálos kolostorban polcokra akarták helyezni, nem választhatták a korabeli teremkönyvtárak szokásos tudományszakok szerinti elrendezését. Már akkor kénytelenek voltak a gyűjtemény jellegének, a hungarika szempontnak megfelelő csoportosítást alkalmazni, ami az akkori könyvtári gvakorlatban merőben új és szokatlan volt. 74 72. Göttingische gelehrte Anzeigen. 1803. ápr. 25. 67. sz. 666. 1. 73. „Bitte an die Besitzer der Titular-Kalender von Ungern." = Zeitschrift von und für Ungern 1803. Bd. 4. Heft. 3. 202-204. 1. 74. Vö. KOLLÁNYI i. m. 88-89. és 106-107. 1. 196
