AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Somkuti Gabriella: Széchényi Ferenc nemzeti könyvgyűjteménye

mélyes kapcsolatban állt. 1796-ban létre is jött közöttük az egyezség, mely szerint SZÉCHÉNYI Ferenc megvásárolta KOVACHICH teljes gyűjteményét (kéziratokat, okleveleket, ezek másolatait és nyomtatványokat) és kötelezte magát minden, KOVACHICH által a jövőben beszerzett kézirat átvételére.

22 Az eddig elmondottak alapján világos, hogy KOVACHICH Széchényire gyakorolt hatása, valamint szerepe a gyűjtemény gyarapításában fontos, de nem kizárólagos. Ezt alátámasztja az a levél is, amit KOVACHICH Márton György már az egyezség szóbeli megkötése után intézett SzÉCHÉNYihez. (Az egyezség aláírására csak 1797. jan. 1-én került sor.) Ebben a levélben KOVACHICH nehezményezi, hogy SZÉCHÉNYI miért nem említette neki soha, hogy kitűzött szándéka minden magyar nyelvű mű összegyűjtése, mert ő (KOVACHICH) e tekintetben is hasznos tanácsokkal tudott volna szolgálni.

23 KOVACHICH a múltra vonatkozó gyűjtésben mindig csak a történelemés jogtudományra gondolt, míg viszont SZÉCHÉNYI a teljes irodalomra, beleértve a szépirodalmat, a humán- és természettudományokat, sőt a vallási, politikai, gazdasági stb. jellegű, sokszor efemer értékű kisnyomtatványokat is. Mindarra tehát, amit Magyarországon valaha kinyomtattak, vagy amit hazai szerzőktől külföldön kiadtak. Ehhez járult még a külföldi magyar vonatkozású irodalom gyűjtése. (Mindez nemcsak a nyomtatványok, hanem a kéziratok vonatkozásában is.) Ezek az elvek lényegében a nemzeti könyvtár gyűjtőköre mai koncepciójának felelnek meg, gyakorlati megvalósulásának ilyen korai példája figyelemreméltó. Bár KOVACHICH Márton György a későbbiekben is igyekezett SzÉCHÉNYit a könyvtár fejlesztésének, elhelyezésének, sőt elnevezésének kérdésében is befolyásolni, a kettejük személyi elhidegülése következtében hatása már nem számottevő.

24 Kivétel talán az a levél, amit KOVACHICH 1800 őszén intézett SZÉCHÉNYI Ferenchez s amelyben a francia hadak közeledése miatt a határszélen, Cenken levő könyvtár biztonsága szempontjából a Budára, vagy Pestre való költöztetést javasolta. Ezt a városnak az ország kulturális életében betöltött centrális szerepe miatt is ajánlotta.

25 A nemzeti gyűjtemény katalogizálása A könyvtár újabb, nagyarányú rendezését 1796 nyarán kezdte meg TIBOLTH Mihály s ennek befejezése után, valószínűleg 1797-ben hozzáfogott a katalógus elkészítéséhez. A munkában segítségére volt PETEAVICH Ignác, SZÉCHÉNYI Pál nevű fiának nevelője, aki később — a gyűjtemény Pestre kerülése után — a könyvtár írnoka lett, valamint KIBLIN József udvari káplán, HAJNÓCZY József egykori bizalmas barátja is. A katalógus kézirata már 1798 tavaszán nyomdakész volt, s a következő évben, 1799-ben meg is jelent az első két kötet. A pótkötetek 1803-ban, illetve 1807-ben követték az elsőket és párhuzamosan jelentek meg a mutatókötetek is. A katalógus előszavának megírására SZÉCHÉNYI Ferenc Michael DENist, a bécsi udvari könyvtár igazgatóját kérte fel, akinek könyvtártani előadásait mint a bécsi Terezianum hallgatója, annak idején szorgalmasan látogatta. DENIS 22. Vö. V. WINDISCH Évái. m. 129.1. és KOLLÁNYI i. m. 20-21, 26-40, 47-49.1. 23. 1796. aug. 12. A levelet idézi FRAKNÓI, i. m. 221. 1. és KOLLÁNYI, i. m. 30. 1. 24. Részletesen 1. V. WINDISCH, i. m. 137 — 139. 1. 25. KOLLÁNYI, i. m. 57—58. 1. 181