AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

igazodó szaktudományos elrendezésben, semmiképpen sem volt fontos az Országos Könyvtár történeti összetevőinek bármiképpen való emlékezetben tartása. Csak a könyvek tartalma volt érdekes, eredete nem. Ez a kegyelettelenség olyannyira eluralkodott, hogy még az alapító SZÉCHÉNYI Ferenc tékájának gyűjteményi különállását sem tartották tiszteletben, annál kevésbé a többiét, ezek között jANKOVICHÓt. Csaknem száz évvel ezelőtt tehát JANKOVICH Miklós nagyszerű gyűjteményének keretei végképpen elenyésztek. Hiába írta elő az 1832. évi szerződés, hogy a Múzeumi Könyvtárnak átengedett téka mindenegyes darabját a gyűjtő emlékbélyegzőjével kell ellátni, ezzel nem törődött többé senki. A kéziratoktól eltekintve az állomány sokrétű anyaga általában nem lett megjelölve, úgyhogy 1875 után csak névbejegyzés, vagy más esetleges jel alapján lehetett bármely könyvről megállapítani a JANKOViCH-eredetet.

234 Ahhoz az eszmei kárhoz, amelyet ilyen módon, az egyesített állományban történt elkeveréssel szenvedett a JANKOViCH-gyűjtemény, később egyes gyűjteményrészlegek kiemelésével és elidegenítésével, tényleges veszteségek is járultak. Ilyen volt a keziratallomanynak az a megcsonkítása, amelyet 1896-ban — kormányzati utasításra — hajtott végre a Múzeum vezetősége, amikor ti. a müncheni királyi levéltárnak az ott őrzött HuNYADi-levéltár kiszolgáltatása ellenében 232 német nyelvű és vonatkozású, 14—16. századi JANKOVICH-kéziratot kellett csereanyagként átengedni. Az, hogy ezekért a kódexekért az Országos Levéltár — mint a HuNYADi-levéltár új birtokosa — kárpótlást nyújtott a Múzeumi Könyvtárnak, a dolog lényegén nem változtat.

235 Ezt megelőzőleg, 1884-ben és a rákövetkező években le kellett mondania a Széchényi Országos Könyvtárnak JANKOVICH gazdag metszetgyűjteményéről is. Ekkor szervezte meg ui. a kormányzat a Magyar Történelmi Képcsarnok nevű közgyűjteményt, amelynek anyagát a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárából, képtárából és könyvtárából válogatták ki. A Széchényi Országos Könyvtár kénytelen volt több mint 15 000 darabból álló grafikai gyűjteményét az új intézménynek átengedni: a SzÉCHÉNYi-eredetű metszeteket csakúgy, mint a JANKOviCH-féléket.

236 Végül századunk harmincas éveiben — megint csak kormányzati intézkedés folytán — a Széchényi Országos Könyvtárnak a JANKOViCH-gyűjtemény egy harmadik, igen tetemes részletétől is meg kellett válnia. A közgyűjtemények gyűjtőkörének az 1934. évi 8. törvénycikk által elrendelt szabályozása során ui. a Magyar Nemzeti Múzeum keretében, közelebbről a Széchényi Országos Könyvtáron belül kialakult levéltári gyűjteményt — amelynek alapjául a JANKOVICHféle oklevelek, iratok és levelek nagyszerű gazdag kollekciója szolgált — teljes egészében át kellett adni az Országos Levéltárnak.

237 234. L. a 187. jegyzetet. Továbbá OSZK Igazgatósági irattár, 1870/26. A régi müncheni katalógusnak használatból kivont lapjait még őrzi az OSZK, de ez idő szerint hozzáférhetetlenül elraktározva. Ezeken állítólag fel vannak tüntetve a provenienciák. Átnézésükre tehát nem lenne fölösleges egyszer sort keríteni. 235. BORSA Iván: A Hunyadi-család levéltárának története. = Levéltári Közlemények. 1964. 31-42. 1. 236. FEJŐS Imre: A Magyar Történelmi Képcsarnok 75 éve. = Művészettörténeti Értesítő 1959. 285-289. 1. 237. BAKÁCS István: A Magyar Országos Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár 1926 — 1934 közötti kapcsolatairól. = Magyar Könyvszemle. 1971. 310 — 323. 1. 169