AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

ország egyes részeiről (a vármegyékről) és Közép-Európáról készült lapok alkották.

101 Kettős, tudományos és művészeti érdekűek voltak a vár- és városábrázolások, úgyszintén a portrék is. Az utóbbiak több alcsoportba voltak osztályozva aszerint, hogy uralkodókat, főrangú személyeket, hadvezéreket, egyházi embereket, tudósokat, polgárokat, jeles nőket, vagy éppen népi alakokat ábrázoltak.

102 íme, ezek azok az információk, amelyeket JANKOVICH Miklós nagyszerű könyvtári gyűjteményéről FEJÉR György 1817-ben az ország művelt közönsége elé tárt. Bár a mai tudományos igényeket e tájékoztatás — hiányosságai, pontatlanságai s olykor zavaros előadása miatt — távolról sem elégíti ki, nem férhet hozzá kétség, hogy a maga idejében jelentős társadalmi küldetést teljesített; nemcsak azzal, hogy országos viszonylatban felhívta a közfigyelmet erre a jóformán ismeretlen szellemi-művészeti kincsestárra, hanem azzal is, hogy széles körben vágyat keltett mindennek a nemzet számára való megszerzése iránt. 7. A könyvtári gyűjtemények fejlesztése 1817—1830-ig Tévedés volna azt gondolni, hogy JANKOVICH Miklós gyűjteményeinek 1817 körüli állapota fejlődésbeli tetőpontot jelez. Korántsem! Bármily sok régi és ritka kincs halmozódott is fel ezideig tékájában (és különböző muzeális táraiban), s bármekkora méreteket öltött is a szűkebb, vagy tágabb értelemben recensnek tekinthető könyvállomány, JANKOVICH gyarapító igyekezete — hátrahagyott iratainak tanúsága szerint — nem csökkent. S akármennyire lekötötte is idejét és munkaerejét a hatalmasan felgyülemlett, két lakóház számos helyiségét megtöltő könyvek, kéziratok s egyéb dolgok rendben- és nyilvántartása, nem gondolt a gyűjtőmunka lezárására, de még csak átmeneti szüneteltetésére sem. Sőt, számos jel vall arra, hogy szerzeményezése egyre szélesebb körű, egyre tudatosabb és szenvedélyesebb lett, noha életének körülményei a továbbiakban mind kedvezőtlenebbül alakultak. a) Válságok sodrában Már a tízes évek közepén elkezdődött a családi és anyagi gondok, bonyodalmak, megpróbáltatások időszaka. 1814-ben meghalt a felesége, három gyermeket hagyva maga után.

103 Egy polgári származású nővel, HAUCH Rozinával kötött házassága tartós békétlenséget idézett elő a családban. A serdülő fiúk, Miklós (szül. 1801) és Lőrinc (szül. 1808) mostohaanyjukat nem respektálták, állandó keserűséget okozva ezzel apjuknak.

104 Tetézte a bajokat, hogy az idősebb fiú, Miklós — bár gondos nevelésben részesült — felnőve könnyelmű, tékozló, garázda életmódot folytatott és több mint egy évtizeden át adósságokkal és egyéb botrányokkal árnyat vetett köztiszteletben álló apjának nevére.

105 Sajnálatosképpen 101. Uo. 31-32.1. 102. Uo. 32. 1. 103. OL Jankóvich-lt., P. 1285., raksz. 3., nr. 185. 104. Uo. és P. 1285., raksz. 3., nr. 189. 105. Uo. P. 1284., raksz. 1., nr. 100.; P. 1285., raksz. 3., nr. 188., 201-202.; raksz. 5., nr. nélkül, továbbá P. 1285., raksz. 6., nr. 7. 134