AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

f) GALEOTTUS Martius: De dictis et f

actis regis Matthiae című, 15. századi vélt Corvin-kódexet, végül g) egy 15. századi székesfehérvári prépostnak psalter iumkt.^ A magyar nyelvemlékek csoportjában mint legjelentékenyebbet a Margitlegendát, Szent Elek és Remete Szent Pál életét, valamint Szent Krisztina életét említette fel, továbbá egy babonás lóorvoslási szöveget és még három, ma már ismeretlen kódexet.

95 Az újkori kéziratos művek szerzőinek sorából TIMON Sámuel, BÉL Mátyás, BENCZÚR József, VIETORISZ Jonathan, WAGNER Károly és FEJÉRVÁRY Károly írásaira hivatkozott; ezek nyilván mint a megvásárolt tékák járulékos részei kerültek a gyűjteménybe.

96 Az újkori tudós korrespondenciák jelentőségét DOBAI SZÉKELY Sámuel, BENCZÚR József, CORNIDES Dániel, PRAY György, KOLLÁR Ádám és KOLLER József leveleire való utalással érzékeltette.

97 Végül a nemzeti dalok gyűjteményét műfajainak felsorolásával (cantus heroici, morales, ludicri, erotici) igyekezett jellemezni.

98 Az oklevelek és iratok kategóriájában felhalmozott sok-sokezer lapnyi, jobbára köztörténelmi jelentőségű dokumentumokról hasonlóképpen szűkszavúan nyilatkozott FEJÉR ismertetője. 1. Az oklevelekre (diplomata originalia) nézve lényegeset csak annyit jegyez meg, hogy azok részint hártyára, részint papirosra írottak, s közülük a legkorábbi 1167-ből való (és Sebenico városára vonatkozik).

99 2. Az újkori köziratok (acta publica) osztályáról azt írja, hogy az elsősorban az ország törvényeit és szerződéseit tartalmazza 1440—1720-ig terjedőleg; de mellesleg protocollumokat, stylionariumokat, epistolariumokat s hasonló kancelláriai segédleteket is felölel. 3. Az uralkodók és államférfiak iratai című csoport összetevői közül MIKSA és RUDOLF császár, továbbá VERANCSICS Antal és Fausztusz, ILLÉSHÁZY István nádor és HOMONNAI DRUGETH Bálint eredeti irományait említi jellemző példák gyanánt.

100 A tékának csak esetleges összetevőjét alkotó, inkább művészeti jellegű metszetgyűjtemény hasonlóképpen gazdag anyagot ölelt fel, akárcsak az oklevelek és iratok tára, — FEJÉR szerint többezer darabot. A benne kialakított tárgyi csoportok közül legnagyobb tudományos jelentőségük kétségtelenül a térképeknek volt; többszáz lapra menő állományukban a 15—16. századi külföldi és a HONTERUsszal jelentkező hazai kartográfia zsengéi is előfordultak. A zömöt persze 18. századi és még újabb nyomtatott vagy kéziratos, Magyarországról, Magyar94. Uo. 18—19. 1. Az OSZK kézirattárának állományában kimutatható az a), b), d), e), f) és részben a c) tétel is Cod. Lat. 96., 100., 87., 160., 301., ül. 92. jelzet alatt. JANKOVICH, illetve FEJÉR magyar vonatkozásúnak tüntette fel Aurelius BRANDOLINTJS humanistának Christiana Paradoxa c. 1514-ben elkészült kódexét is, azt állítván, hogy az Beatrix királynénak lett szánva. Ám a kódexben ennek semmi nyoma sincs. 95. FEJÉR, i. h. 22—23. 1. Ezek az OSZK kézirattárában MNY 3., 12., 15. és 30. jelzet alatt fordulnak elő. 96. FEJÉR, i. h. 21. 1., 1. még az 53. jegyzetet is. 97. FEJÉR, i. h. 22. 1. 98. Uo. 23. 1. Megtalálható az OSZK kézirattárában Quart. Hung. 173. és 175. jelzet alatt. Vö. HORVÁTH János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Bp. 1927. 137 — 140. 1. POGÁNY Péter: Folklór és irodalom kölcsönhatása sib. I. köt. Bp. 1959. 117. 1. 99. FEJÉR, i. h. 25. 1. 100. Uo. 20-21.1. 133