AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

(1798) megnősült, feleségül vette egy hasonlóképpen előkelő és módos család leányát, RTJDNYÁNSZKY Antóniát.

22 Az 1800-as évek elején több gyermeke született.

23 Ugyanez idő tájt (1801-ben) történt, hogy a családi birtokok végleges rendezése kapcsán a Fejér megyei Rácalmásról a Pest megyei Vadas pusztára költözött, s itt rendezte be vidéki rezidenciáját.

24 Ekkor vette fel a VADASI előnevet, elhanyagolva a régi, immár jelentőségét vesztett JESZENICEI predikátumot. Eletét itt majd egy évtizedig túlnyomórészt gazdálkodással töltötte: igazgatott, pereskedett és — kihasználva a napóleoni idők piaci konjunktúráját — nagybani termény kereskedést folytatott, amelynek hasznát újabb birtok vásárlásokba fektette.

25 Gazdagságára jellemző, hogy csupán öröklött birtokrészének tiszta jövedelme is meghaladta az évi 15 000 ezüst forintot.

26 Feltehető, hogy az új szerzemények hozama sem maradt el sokkal ettől az összegtől. Ez a szinte főúri jómód nemcsak a pesti rezidencia fenntartására,

27 a rendszeres fővárosi telelésre és bécsi kirándulásokra nyújtott könnyű lehetőséget, hanem különleges kulturális passziók messzemenő kielégítésére is. Mégis 1808-ban még egyszer megkísérelte JAÍÍKOVICH, hogy hivatali karriert csináljon: kinevezést kért és nyert a budai kir. kamara tisztviselői karába, és mint titkár, két éven át tevékenykedett a kincstári ügyek adminisztrációjában.

28 1810-ben azonban végérvényesen belátta, hogy a közigazgatási pálya nem neki való; állásáról most már nyilván azzal a szándékkal mondott le, hogy ezentúl minden idejét és energiáját a kultúra szolgálatának szenteli. Feltehetőleg ugyanekkor (esetleg már előbb) mentesítette magát a jószágkormányzás gondjaitól is, gazdatisztekre bízva birtokainak kezelését. 1810/11-ben, amikor e fordulat végbement, JANKOVICH már csaknem 40 éves volt. A háborús gazdasági konjunktúra a vége felé közelgett és küszöbön állt a devalvációs korszak; az óvatosak abbahagyták a spekulációt és beérték javaik élvezetével. JANKOVICH Miklós is felismerhette az idők változásának jelét. Ez lehetett a materiális háttere annak, hogy olyan hirtelen szakított minden érdekszerű gyakorlati tevékenységgel és teljesen átengedte magát ifjú éveiben kitűzött ideális életprogramjának: a hazafias célzatú kultúrkincs-gyűjtésnek és a tudósirodalmi nemzetszolgálatnak. Szó sincs persze arról, hogy JANKÓVICH csak ekkoriban, 1810 körül, és csupán külső, gazdasági körülmények kényszere folytán látott volna hozzá CORNIDES, KOVACHICH és RÉVAI által inspirált nemzeti-tudományos gyűjtőprogramjának megvalósításához. Ellenkezőleg: megállapítható, hogy ilyen irányú tevékenységét már 20 éves kora körül megkezdte és azóta is szüntelenül, egyre fokozódó céltudatossággal, hozzáértéssel és szenvedélyességgel folytatta. 1810 körül már olyan, országszerte ismert teljesítmény állt mögötte, amely önmagában is elegendő ok lett volna a kulturális életformába való teljes átlépésre. Az volt ui. a helyzet, hogy JANKOVICH immár két évtizedre visszatekintő erőfeszítésének eredményét 22. NAGY Iván, i. m. IX. köt. Pest 1862. 812., 816.1. Az esküvő Ezgeden (Pozsony m.) volt. 23. Bejegyzések RUDNYÁNSZKY Antónia imakönyvében, továbbá: OL Jankovich-lt., P. 1285., raksz. 3., nr. 185. 24. OL Jankovich-lt., P. 1285., raksz. 3., nr. 168. és 177. 25. Uo. nr. 168. 26. Uo. nr. 177. 27. Uo. 28. OL Jankovich-lt., P. 1284., raksz. 1., nr. 50. 118