AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

maga sem volt képes többé áttekinteni s mégkevésbé szakszerűen felmérni. Elér­kezett a legfőbb ideje annak, hogy összegyűlt könyv- és műkincseit számba vegye, rendszerezze, katalogizálja és esetleg irodalmilag is kiaknázza. A nagyszerű gyűj­temény, amelyet — a gazdálkodás gondjai közepette — mintegy félkézzel is össze tudott hordani, most már nem volt ugyanígy kezelhető; gondozása feltét­lenül egész embert követelt. Ezt be kellett látnia jANKOviCHnak, ha nem akarta, hogy tömérdek fáradozásának és ráfordított költségének gyümölcse mint holt érték ismeretlen maradjon a haza és a külföld nyilvánossága előtt. Ezt pedig semmiképpen sem akarhatta, hiszen gyűjtőmunkáját egyfelől kultúramentő missziónak érezte, vele a nemzeti öntudatosulást kívánta előmozdítani, másfelől manifesztációnak is szánta a nagyvilág, konkréten a germán és szláv tudományos­ság egykorú fölényes képviselői számára, akik kétségbevonták, hogy a magyarság a középkor óta részese volt Európa kulturális fejlődésének. 29 2. „A magyar hajdankor emlékeinek" összegyűjtése Vizsgáljuk meg, miben állt JANKÓVICH korai gyűjtőtevékenysége és mit eredményezett az első 20—25 esztendőben. Bevezetőnkben utaltunk volt rá, hogy már JANKOVICH édesapja, a jászkun kapitány is könyvbarát és könyvgyűjtő volt: jogi, történelmi és klasszikus iro­dalmi művekből álló tékáját a JÓZSEF császár által feloszlatott kolostorok elkótya­vetyélt könyveiből is gyarapította és fehérvári, vagy pest-belvárosi házában állí­totta fel. A fiú később, amikor már országos hírű könyvmúzeum birtokosa volt, megvallotta, hogy az alap, amelyből kiindult, ez a kisded (összesen 103 műből álló) atyai hagyaték volt. 30 De ezen túlmenő szerepe is volt az apának: az ő megértő, áldozatkész támogatása segítségével indult el JANKÓ VICH az önálló könyvgyűjtés útján. Neki köszönhette, hogy már nagykorúvá válása előtt, amikor saját jöve­delme és jogképessége még nem volt, nagyarányú könyvvásárlásokba bocsátkoz­hatott. a) Az első jelentős szerzeményi akcióra 1793 tavaszán került sor. Ehhez a jelek szerint tudós mentora, KOVACHICH Márton György segítette hozzá JANKÓ­viCHot, nyilván 1792-ben együttesen megkezdett nagy nemzeti bibliográfiai vállalkozásuk kapcsán. 31 A budai egyetem egykori diplomatika-professzorának és az Egyetemi Könyvtár őrének, az ex-jezsuita WAGNER Károlynak elárvult könyvtáráról volt szó. WAGNER nyugalomba helyezése (1784) óta szülővárosában, a Sáros megyei Kisszebenben élt csendes visszavonultságban egészen 1790 elején bekövetkezett haláláig. Tékája, amelyet egyetemi kartársa, CORNIDES Dániel és rendtársa, SCHÖNVISNER István segítségével gyűjtött össze, 624 történettudo­mányi munkát ölel fel mintegy 800 kötetben. Összetételét tekintve a gyűjtemény történészi szakkönyvtár volt, amely híven reprezentálta Magyarország történeté­nek mind forráskiadványait, mind historiográfiáját; függelékképpen tartalmazta 29. OSZK kézirattár, Fond 16/1. és 16/11. — JANKOviCHot is ugyanazok az eszmék vezé­relték, mint HOEVÁT Istvánt. Vö. VASS Bertalan: Horvát István életrajza. Bp. 1895. 230-250., 264., 284-286., 340., 351., 361. 1. 30. OSZK kézirattár, Fol. Lat. 7., Fond 16/23. - OL Jankóvich-lt., P. 1284., raksz. 1., nr. 45., TOLDY, i. m. 161. 1. tévesen tulajdonítja a kolostori vásárlásokat az ifjú JAN­KOVicHnak, hiszen ő az abolíciók idején még csak gimnazista volt; a kolostori könyvek megszerzése az apa nevéhez fűződik. 31. OL Jankovich-lt., P. 1285., raksz. 3., nr. 184. 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom