AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vékony Margit: Az első magyar könyvtáros nő, Pikler Blanka

Pikler Blanka 1919. augusztus 20-án szabadul a börtönből. A fegyelmi végén a ,,Véghatározat'' tett pontot. Ebből idézzük a következőt: Pikier Blanka könyvtári főtisztet az 1886. évi XXIII t. c. 1. §-ának a) pontjában ütköző fegyelmi vétség elkövetésében bűnösnek találtuk ós ezért őt ugyanezen törvénycikk 9. íjának b) pontja alapján hivatalvesztéssel büntetjük. „A vádak tekintetében lefolytatott vizsgálat során felmerült adatokból a következő tényállást állapítjuk meg: 1. Dr. Kremmer Dezső főkönyvtárosnak és Drescher Pál számvevőségi tisztnek a vallomásából, ... valamint Ehrlich Nina könyvtári tisztnek a vallomásából az is megállapítható, hogy terhelt a proletárdiktatúra könyvtárpolitikáját a legteljesebb mértékben magáévá tette s az erőszakos könyvrekvirálások útján szerzett könyveket minél nagyobb számban való megszerzését hangoztatta. E tekintetben a fegyelmi vétséggel terhelt 1919. október 25-én felvett jegyzőkönyvbe mondott vallomásában maga is beismer annyit „a könyvtárügy fejlesztését célzó rendelkezéseket örömmel fogadtam", viszont 1919. szeptember 5-én történt meghallgatása alkalmával azt adja elő, hogy a Tanácsköztársaság több intézkedését kifogásolta s nem tartotta korszerűnek. . .. Ezzel a védekezéssel szemben megállapítjuk, hogy terhelt a Tanácsköztársaságnak azokat az intézkedéseit kifogásolta, amelyek őt egyénileg és saját személyében zavarólag érintették. 2. Dr. Dienes László volt fővárosi népbiztost, akivel a terhelt igen bizalmas viszonyban volt, a VAOSZ egyik ülésén a fegyelmi vétséggel terhelt védelmébe vette, akkor, amikor őt a fővárosi tisztviselők ellen kommunisztikus alapon írt cikke miatt a tisztviselők támadták. .. . 3. Fegyelmi vétséggel terhelt a proletárdiktatúra közepe táján, amikor a VAOSZ ülésén a hangulat a diktatúra ellen kezdett fordulni, több ízben olyan kijelentéseket tett, hogy ott csupa ,,ellenforradalmár" ül s odajárni „utálat". . . . 4. Az 1919. június 24-i ellenforradalmak fegyverrel való leverését helyeselte . . . 5. Terhelt . .. állandóan összejött a szintén fegyelmi eljárás alatt álló Váradi Irmával és Szigeti Gabriellával, aki terhelt szerint szovjet párttag volt. 6. A VAOSZ ülésein állandóan jelen volt s ott erős kommunista érzelmeivel keltett feltűnést . . . 11. Terhelt 1919. évi szeptember hó 5-én történt kihallgatásakor felhívás dacára sem nevezte meg azokat, akik 1919. március 21-ike előtt a városi könyvtár bizalmija, Kőhalmi Béla által a szociáldemokratapárt választási céljaira eszközölt gyűjtésnél egy napi keresetüknek erre a célra való felajánlását kommunista voltukra utalással megadták. .. . Ezek szerint nyilvánvaló, hogy terhelt . .. ténykedésével beigazolta azt, hogy ellensége az államnak, az állam alkotmányának, nemzeti jellegének, egységének és annak a hazának, amelynek kenyerét eszi, és amelynek szolgálatára vállalkozott és hogy köztisztviselői állásra érzelmeinél, gondolkodásmódjánál és cselekedeteinél fogva alkalmatlan ós méltatlan."

55 Budapest, 1920. július 9. Kremmer Dezső, a könyvtár akkori igazgatója rövid hírrel hozta a nyilvánosság elé, hogy ,,A tanács a fegyelmi eljárás alá vont tisztviselők közül dr. Braun Róbert aligazgatót, Kőhalmi Béla könyvtárost, Pikier Blanka és Váradi Irma könyvtári főtisztviselőket (82/1921. és 86/1921. sz. tan. hat.) hivatalvesztésre ítélte."

56 Pikier Blanka bibliográfiai pályafutása nem választható el könyvtárosi munkájától, hiszen a bibliográfia-szerkesztés tulajdonképpen a könyvtárosi tevékenység egy részterülete. E munkásságát még a Fővárosi Könyvtárban kezdte meg az Értesítő szerkesztésekor. Az egyes számok elején betűrendes tárgymutató volt a decimális 409