AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vékony Margit: Az első magyar könyvtáros nő, Pikler Blanka

Már könyvtárba léptekor talált néhány olyan szakembert, akiket meg tudott nyerni a könyvtár átszervezése tervének. A tízes években mellette dolgozott Braun Róbert, Dienes László, Madzsar József, Pikier Blanka, Szigeti Gabriella, Kőhalmi Béla, Ritoók Emma. A századforduló Magyarországán sok egyéb pálya mellett a könyvtárosság is a férfiak privilégiuma volt. A Magyar Könyvszemle 1903-ban még szenzációként közölte azt a hírt, hogy Berlinben „nőket képeznek ki erre a nők előtt új életpályára", és Hottinger tanár szaktanfolyamot nyitott meg, „melynek az a célja, hogy a felsőbb leányiskolát járt és 16 évet meghaladott nőket népkönyvtárak önálló vezetőivé, illetőleg a tudományos könyvtárak hasznos adminisztratív erőivé képezzen ki".

8 1906-ban az Egyetemi Könyvtár igazgatója, Ferenczi Zoltán próbálkozott meg egy ingyenes női könyvtáros, Czeke Mariann foglalkoztatásával, akit azonban csak 1909-ben neveztek ki fizetéses könyvtártisztté. Szabó Ervin gyorsabban szakított a maradisággal. Fél évi gyakornokság elteltével, 1908-ban kinevezteti Magyarországon az első fizetett női könyvtárost.

9 Munkámban a publikált források tanulmányozásából indultam ki.

10 Az eredeti források jelentős részéhez sem a Fővárosi Levéltárban, sem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár irattárában nem lehet hozzájutni, azok elvesztek. Pikier Blankára vonatkozó emlékeik és ismereteik elmondásával Demény Pál, Kőhalmi Béla, Lencsés Jánosné, Markos György, Markos Györgyné, Martos Vilmos, Práger Miklós, Remete László, Solti Gabriella, Tiszay Andor és Virág Miklósné voltak segítségemre. AZ ÉLETRAJZ Pikier Blanka 1883. március 25-ón született Budapesten, jómódú család harmadik, s egyben utolsó leánygyermekeként. Apai nagyapja orvos, nagybátyja Pikier J. Gyula

11 a georgeizmus magyarországi propagálója, a Fővárosi Statisztikai Hivatal egykori igazgatója volt.

12 Apja Pikler Ármin, előbb orvostanhallgató, majd tanulmányait abbahagyva, több éven át pénzügyminisztériumi tisztviselő.

13 Nősülése után kávéházat nyit. A szakmában megbecsült személyiség: 1895-ben az ipartestület választmányi tagja, 1896-ban alelnöke. 1900-ban mond le funkciójáról.

14 A VI. kerület Andrássy út 32. szám alatti Opera kávéház jól jövedelmezett, s lehetővé tette — abban az időben, amikor a leányok előtt még nem nyílt meg a művelődés lehetősége —, hogy a Pikler-lányok magánúton tanulhassanak. Blanka a VII. kerületi (ma Madách Imre) fiúgimnázium magántanulója lett, ahol osztálytársa volt többek között Benedek Marcell és Hóman Bálint, akik később lehetőséget nyújtottak számára, hogy alkalmi munkákat kapjon.

15 A fiatal leány nagyon szerette a matematikát, és szívesen foglalkozott a gyerekekkel. Matematika tanárnő szeretett volna lenni. De ez a vágya — még gyermekkorában kapott középfülgyulladása miatt — sohasem teljesülhetett. Szülei külföldön is gyógykezeltették, de a híres külföldi szakorvosok sem tudták hallását teljesen visszaadni.

16 A hallatlanul muzikális Pikier Blanka, aki fiatalon hetenként kétszer-háromszor is koncertekre járt, később már a nézőtér legelső sorából is kénytelen volt elmaradni.

17 •J.6 401