AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vékony Margit: Az első magyar könyvtáros nő, Pikler Blanka

A gimnázium elvégzése után az egyetem bölcsészettudományi karának irodalomszakára iratkozott be, Csiky Gergely volt szakdolgozati témája.

18 Egyetemi évei alatt kapcsolódott be a hazánkban is egyre jobban kibontakozó polgári nőmozgalomba, háromnegyed évig (1908—1909) a Feministák Egyesületének könyvtárát is kezelte.

19 Az apa halála után a kávéház vezetését egyik leánya sem vállalta: a család szűkös körülmények közé került, s Blankának is kenyérkereset után kellett néznie.

20 Az egyetemi végbizonyítvány elnyerése után a Fővárosi Könyvtár 1908. január 1-én vette fel díjtalan gyakornoknak. Szabó Ervin előterjesztésében díjnoki alkalmazásának engedélyezését kérte a polgármestertől: „Indoklásul hivatkozunk a jelzett munkamennyiségre, amely a székesfővárosi könyvtárban 1 — 1 munkaerőre esik, s ami előrelátható gyarapodás fokozódásával még emelkedni fog, . . . azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk a T.T-hoz, hogy nőt alkalmazhassunk az engedélyezendő díjnoki állásra. Már .. . javasoltuk, hogy a gyakornoki és kezelőtiszti állások megfelelő kvalifikációval biró nőkkel is betölthetők legyenek, minthogy a nyugat-európai és amerikai tapasztalatok szerint a könyvtári kezelési munkában a nők sok tekintetben alkalmasabbak, mint a férfiak . . . Könyvtári szolgálatra kiválóan alkalmassá teszi a nőket aprólékos és szakadatlan ügybuzgalmuk, amely tulajdonságok a könyvtári kezelési munkák végzésére múlhatatlanul szükségesek. . . . Van szerencsónk egyúttal jelenteni, hogy az engedélyezendő dijnoki állásra alkalmas nőt hozhatnánk máris javaslatba. Könyvtárunkban ugyanis már hosszabb ideje dolgozik önkéntes minőségben Pikier Blanka végzett bölcsészethallgató, ki ez idő alatt könyvtári ismereteinek és képességeinek olyan meggyőző bizonyitékait adta, hogy tekintettel magas kvalifikációjára, alkalmaztatása határozottan nyereségvolna a székesfővárosi könyvtárra."

21 Pikier Blankát 1908. július 1-én a Fővárosi Könyvtár tisztviselőjévé nevezték ki. Az első magyar könyvtárosnő minden ténykedésével igyekezett bebizonyítani, hogy ezen a pályán a nők is megállják a helyüket. Röviddel kinevezése után a katalogizáló osztály vezetésével bízták meg. „A legrátermettebb, legmunkabíróbb" tisztviselőt 1911-ben — városi segéllyel — egyhetes németországi tanulmányútra küldték. 1908-tól kezdve ő állítja össze a könyvtár Értesítőjét, majd — 1914 februárja és júliusa között — a Magyarország bibliográfiája című kiadványt is, a Könyvtári JSzemle mellékletét. Ismeretes, hogy ezekben az időkben csak jámbor óhajtás a magyar kurrens nemzeti bibliográfia megteremtése, ezt a könyvkereskedők céljait szolgáló Corvina helyettesítette. Kőhalmi és Pikier vállalkozásukban a Corvina jegyzékeiből kimaradt — mert könyvkereskedői forgalomba sem került — kiadványok címeinek tömegét vették fel. Munkájuk méltánylását jelentette hogy néhány hónap után őket bízta meg a Könyvkiadók Egyesülete az addiginál teljesebb havi jegyzék összeállításával. Kőhalmi Bélával közös munkája a Magyar Könyvészet 1915—1918. évi folyama. Szabó Ervin növekvő megbecsüléssel figyelte Pikier Blanka tevékenységét, a Fővárosi Könyvtáron belüli teljesítményeit és 1914-ben a Katalogizálás irányítása mellett rábízta a Rendelő vezetését is a következő megokolással: ,,A gyarapodás előkészítő munkái, vagyis a rendelés és az ajándékok, cserék és a megtekintésre küldött könyvek kezelése és földolgozása, vagyis a lajstromozás, helyszámozás stb. Pikier Blanka könyvtártiszt példátlanul odaadó és lelkiismeretes vezetése alatt működő Rendelő és Katalogizáló osztály dolga volt."

22 402