AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vékony Margit: Az első magyar könyvtáros nő, Pikler Blanka

A gimnázium elvégzése után az egyetem bölcsészettudományi karának iro­dalomszakára iratkozott be, Csiky Gergely volt szakdolgozati témája. 18 Egyetemi évei alatt kapcsolódott be a hazánkban is egyre jobban kibontakozó polgári nőmozgalomba, háromnegyed évig (1908—1909) a Feministák Egyesületének könyvtárát is kezelte. 19 Az apa halála után a kávéház vezetését egyik leánya sem vállalta: a család szűkös körülmények közé került, s Blankának is kenyérkereset után kellett néznie. 20 Az egyetemi végbizonyítvány elnyerése után a Fővárosi Könyvtár 1908. január 1-én vette fel díjtalan gyakornoknak. Szabó Ervin előterjesztésében díj­noki alkalmazásának engedélyezését kérte a polgármestertől: „Indoklásul hivatkozunk a jelzett munkamennyiségre, amely a székesfővárosi könyv­tárban 1 — 1 munkaerőre esik, s ami előrelátható gyarapodás fokozódásával még emelkedni fog, . . . azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk a T.T-hoz, hogy nőt alkalmazhassunk az engedélyezendő díjnoki állásra. Már .. . javasoltuk, hogy a gyakornoki és kezelőtiszti állá­sok megfelelő kvalifikációval biró nőkkel is betölthetők legyenek, minthogy a nyugat-európai és amerikai tapasztalatok szerint a könyvtári kezelési munkában a nők sok tekintetben alkalmasabbak, mint a férfiak . . . Könyvtári szolgálatra kiválóan alkalmassá teszi a nőket aprólékos és szakadatlan ügybuzgalmuk, amely tulajdonságok a könyvtári kezelési munkák végzésére múlhatatlanul szükségesek. . . . Van szerencsónk egyúttal jelenteni, hogy az enge­délyezendő dijnoki állásra alkalmas nőt hozhatnánk máris javaslatba. Könyvtárunkban ugyanis már hosszabb ideje dolgozik önkéntes minőségben Pikier Blanka végzett bölcsészet­hallgató, ki ez idő alatt könyvtári ismereteinek és képességeinek olyan meggyőző bizonyité­kait adta, hogy tekintettel magas kvalifikációjára, alkalmaztatása határozottan nyereség­volna a székesfővárosi könyvtárra." 21 Pikier Blankát 1908. július 1-én a Fővárosi Könyvtár tisztviselőjévé nevez­ték ki. Az első magyar könyvtárosnő minden ténykedésével igyekezett bebizo­nyítani, hogy ezen a pályán a nők is megállják a helyüket. Röviddel kinevezése után a katalogizáló osztály vezetésével bízták meg. „A legrátermettebb, legmunka­bíróbb" tisztviselőt 1911-ben — városi segéllyel — egyhetes németországi tanul­mányútra küldték. 1908-tól kezdve ő állítja össze a könyvtár Értesítőjét, majd — 1914 februárja és júliusa között — a Magyarország bibliográfiája című kiadványt is, a Könyvtári JSzemle mellékletét. Ismeretes, hogy ezekben az időkben csak jámbor óhajtás a magyar kurrens nemzeti bibliográfia megteremtése, ezt a könyvkereskedők cél­jait szolgáló Corvina helyettesítette. Kőhalmi és Pikier vállalkozásukban a Corvina jegyzékeiből kimaradt — mert könyvkereskedői forgalomba sem került — kiadványok címeinek tömegét vették fel. Munkájuk méltánylását jelentette hogy néhány hónap után őket bízta meg a Könyvkiadók Egyesülete az addiginál teljesebb havi jegyzék összeállításával. Kőhalmi Bélával közös munkája a Magyar Könyvészet 1915—1918. évi folyama. Szabó Ervin növekvő megbecsüléssel figyelte Pikier Blanka tevékenységét, a Fővárosi Könyvtáron belüli teljesítményeit és 1914-ben a Katalogizálás irányí­tása mellett rábízta a Rendelő vezetését is a következő megokolással: ,,A gyarapodás előkészítő munkái, vagyis a rendelés és az ajándékok, cserék és a meg­tekintésre küldött könyvek kezelése és földolgozása, vagyis a lajstromozás, helyszámozás stb. Pikier Blanka könyvtártiszt példátlanul odaadó és lelkiismeretes vezetése alatt működő Rendelő és Katalogizáló osztály dolga volt." 22 402

Next

/
Oldalképek
Tartalom