AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Kozocsa Sándor: A Kármán József kiadások története. (Az író születésének 200. évfordulójára.)

műveiből c. kis gyűjtemény, benne a Fanni hagyományai. 1897-ben a győri Gross Gusztáv kiadó Egyetemes Könyvtárának 90. füzete a Fanni,

3 1898-ban pedig Radó Antal Magyar Könyvtár c. narancsszín borítékos sorozatának az egyik kötete Bánóczi József elemző előszavával.

4 Századunkban először 1906-ban Heinrich Gusztáv adta ki a Magyar Remekírókban Berzsenyi Dániel versgyűjteményének társaságában a Fanni hagyományait, A nemzet csinosodását, valamint az Uránia programját. Heinrich a Fannit finoman veti össze a Werther keserveivel, megállapítva, hogy előbbi „a nemzet kedves olvasmánya", majd „nem mindennapi tehetség kellett ahhoz, hogy Kármán e művet a maga korában oly nyelven és oly stílben megírhatta, hogy még ma is élvezetes olvasmány maradt. Kisfaludy Károlyig nincs szépprózai emlékünk, mely e költői lélekkel és művészi érzékkel megírt szomorú történet mellé volna állítható". Az első világháború közepén, 1916-ban a békéscsabai Tevan kiadó bibliofil köntösben miniatűr könyvművészeti remekként jelentette meg a Fannit, a címlapon levő díszt korabeli nyomtatványról kölcsönözték. Rendkívüli műről van szó, ahogy azt Krúdy Gyula stílusának fülbemászó melódiájával érezteti: „0, be jó itt ... veteményeskertünk ajtaja megett, melyen a gyümölcsösbe járnak' — kezdi naplóját ismét, több mint százesztendő múlva a szentimentális hölgy, aki, íme, e pokoli napokban (Krúdy a háborúra céloz) ismét divatba jött ... Az elmúlt századokban alig van könyv, amelyre többször volnánk hivatkozással magyar irodalmunkban, mint Panni hagyományaira ... ám de nem volna hálátlan feladat egy modern penna részére sem: megrajzolni Fanni hagyományai írójának rejtélyes szerelmét, aki névtelen kócsagmadárként maradt a magyar helikonban ... a halott költő magával vitte titkát a temetőbe".

5 1922-ben a Magyar Jövő Toldy Könyvtárának 6. füzeteként közölte a tanuló ifjúság számára a Fanni nem egészen teljes szövegét Bárdos József.

6 1928-ban Kéky Lajos gondozta a Fannit a Kisfaludy Társaság szerkesztésében a Franklin Társulat Elő Könyvek c. sorozatában. 1941-ben a Magyar Népművelők Társasága Marék Antal előszavának kíséretében publikálta a Fanni hagyományait népművelési célokat szolgáló kiadványként a Magyar Klasszikusok c. sorozatban. A kiadvány magyarázó jegyzetek kíséretében, de szemelvényesen közli a Fannit, Kármán Markovics grófnéhoz írt két levelét, valamint A nemzet csinosodását, A módit és még néhány apróbb írását. Tolnai Gábor barátom hívta fel a figyelmemet arra, hogy készítsem el Kármán József kritikai kiadását. Mint a Pharos fővárosi kiadó egyik irodalmi irányítója, 1942-ben megbízást adatott részemre a kritikai kiadás szerkesztésére. Kármán „minden munkái" egy év leforgása alatt készült el, s a sajtó alá bocsátható kéziratot átadtam a kiadó vezetőjének. A vállalat hirdetési prospektusának fogalmazása a következő módon konferálta be munkámat: „Kármán József, mint a sohasem olvasott Fanni hagyományai című iskolai kötelező olvasmány szerzője él az olvasó emlékezetében. A magyar közönség azonban az utóbbi esztendőkben megtanulta becsülni irodalmunk kincseit és szívesen vállalkozik újjáértékelésre, fölfedezésre. Kármán József a magyar széppróza egyik jelentős művésze, az Uránia alapítója, az akkori társaság és a hölgyek bálványa, irodalmunk egyik legérdekesebb alakja. Stílusa a magyar preromantika csodálatos virága, hajlékony, dallamos, izgalmas nyelv. Az alig 334