AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Kozocsa Sándor: A Kármán József kiadások története. (Az író születésének 200. évfordulójára.)

huszonhat éves korában meghalt író a magyar társadalom élesszemű bírálója,, forradalmi újító. A magyar könyvkiadás régen adósa ezzel a könyvvel az iroda­lomnak". 7 A teljesen kész kéziratnak Budapest ostroma alatt a kiadónál nyoma veszett; ez lett volna a Fanni szövegének huszonegyedik megjelenése. Az Olcsó Könyvtár új folyamának 3. számaként adta ki a Franklin Társulat a Fanni hagyományait 1944-ben Voinovich Géza előszavával. 8 1954-ben Gálos Rezső Kármán-monográfiájában függelékként közli Kármán kiadatlan írásait, többek között a Reflexionen zur praktischen Philosophie-t, két versét, Kármán és Pajor leveleit, valamint a Magyar Hírmondó cikkeit az Uránia megjelenéséről, amelyek mind Kármán híradásai. A Kármán-kiadások történetének kiemelkedő állomása az 1955-ben meg­jelent Válogatott művei c. gyűjtemény, melyet Némedi Lajos gondozott és látott el korszerű bevezetéssel. A Magyar Klasszikusok sorozat egyik köteteként kiadott válogatás olyan jelentős, hogy csak a Toldy-féle és az Abafi Lajos által készített ediciók mértékével értékelhető. Kármán „válogatott művei" élén a sajtó alá rendező sok szempontú bevezetője található, amely valóban „szinte egy megíran­dó (azóta már megírt) új magyar irodalomtörténet hiányzó fejezetét pótolja". A válogatás a Fanni hagyományai mellett A nemzet csinosodását is tartal­mazza, közli még az Urániát meghirdető jelentést, az Uránia bevezetését, az Olvasók­hoz intézett ajánlást, Kármán több kisebb-nagyobb elbeszélését, néhány anek­dotát, mesét és fordítást, valamint a Pajorral Aranka Györgyhöz intézett levelét. Mindezeket tematikusán csoportosítja, előnyösebb lett volna azonban a meg­jelenésük sorrendjét vagy a megírásuk időrendjét követni. A könyv egyik kriti­kusa igen találóan veti fel, hogy „szívesen látnánk a kötetben Kármán szabad­kőművességgel foglalkozó írásának (Ähndungen eines jüngeren Bruders) legalább néhány részletét, s egy-két darabot Markovicsnéhoz írt levelei közül is. Ezek életrajzi szempontból érdekesek és egyéniségéről sokat elárulnak." 9 A Fanni utoljára 1958-ban Bukarestben az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó gondozásában jelent meg. A Fanni hagyományai idegen nyelvű kiadásai közül az első 1816-ban Vitkovics Mihály fordításában szerb nyelven jelent meg. A fordító a címlapon nem tüntette fel Kármán nevét, s címként Spornen Müice-t, azaz Milica emlékezetét adta» 1877-ben E. T>. Butler angol költő és író válogatásában és fordításában, a Trüber cég gondozásában Londonban kiadott Hungarian Poems and Fables c. antológiá­ban közölték angol nyelven Kármán A fülemile és a szentjánosbogár c. meséjét. Német nyelven Rózsa Mór fordításában került a világirodalom vérkeringésébe a Fannys Nachlass, mint a lipcsei Reclam-féle Universal Bibliothek 1378-ik füzete 1880-ban, a fordító hangulatos előszavával. 10 Toldy Ferenc éles tekintete fedezte fel a Fanni hagyományai korszakalkotó értékét. Ettől kezdve egyre jobban belekerült szellemi életünk fejlődésébe. A Fanni 23 alkalommal jelent meg és három idegen nyelvű fordításban látott napvilágot. Értékelése 1945 után több szempontból mélyült és gazdagodott. Kármán életét és művét ma a klasszikusoknak kijáró tisztelettel övezi irodalmunk. Jegyzetek 1. 1873-ban 2. bőv. kiadása. 2. 1887-ben 2. kiad. - 1897-ben 4., helyesen 3. kiad. - 1909-ben 5., helyesen 4. kiad. 3. 1903-ban új kiadásban az Egyetemes Könyvtár 149—150. számaként. 335

Next

/
Oldalképek
Tartalom