AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Fejezetek az Országos Széchényi Könyvtár gyarapítási politikája és állományának fejlődése köréből a két világháború között

A napilapokból tudják meg 1922 júniusában, hogy a kereskedelmi minisztérium megvonta a postai szállítás jogát Hercz Györgynek a berlini Malik-Verlagnál megjelent verseskötetétől.

15 Megkérik a berlini egyetem magyar professzorát, Gragger Róbertet, szerezze meg Hercz György könyvét. Gragger július 22-ről keltezett válaszában ezt megígéri.

16 A magyar —olasz politikai közeledés első hírnöke Berzeviczy Albert levele, amelyben mint a magyar —olasz egyesület elnöke, értesíti a könyvtárt, hogy az olasz közoktatásügyi miniszter rendeletére ezentúl az OSZK ajándék-példányokat kap az olasz kormány által kiadott vagy támogatott régészeti, művészettörténeti és bibliográfiai művekből.

17 1922. december 10-én Márffy-Mantuano római magyar követ levelet intéz Klebelsberg miniszterhez, amelyben közli, hogy Gentile olasz közoktatásügyi miniszter könyv- és folyóiratcserét akar létesíteni Magyarországgal. Mindenekelőtt az 1915 előtt előfizetett olasz folyóiratok címét és az 1914-1923 között megjelent olasz könyvek címét kérte, amelyekre az OSZK (és még 11 más magyar könyvtár) igényt tartana.

18 Hollandiában Antal Géza református püspök létesít csere viszonyt a magyar könyvtárak érdekében; „nagy összeköttetéseit felhasználva, valóban fáradhatatlan buzgósággal végzi önként vállalt feladatát".

19 A magyar könyvtárak beszerzési nehézségeit Hollandiában általános emberi szempontból is káros helyzetnek ítélik. A segítés legmegfelelőbb módjául most kínálkozik először a csereviszonyok létrehozása, amely a világháború előtti könyvtárakban (világviszonylatban is) alárendelt szerepet játszott. „Tudós férfiak és testületek ... a hazájukbeli irodalmi termékeket békeáron, csereképpen vagy teljesen ingyen igyekeznek eljuttatni nagy közkönyvtárainkba és tudományos intézeteink könyvgyűjteményeibe. A három módszer közül ránk nézve a legkevésbé megalázó a könyvcsere, amellett a legkívánatosabb is, mert ez úton szellemi törekvéseink termékeit a külföld tudósai számára is hozzáférhetővé tesszük, bizonyára nem egy őszinte barátot szerezve így, amire most különösen nagy szükségünk van." íme, a néhány évvel később meghirdetendő Klebelsberg-féle kultúrkülpolitika első megfogalmazása a könyvtár gyarapítási módszereivel kapcsolatban.

20 Es egyben valószínűleg első megfogalmazása annak a felismerésnek, hogy a nemzeti könyvtár könyvcseréje akkor is kulturális haszonnal jár, ha ellenértéket nem kap érte, vagy ha az ellenérték kisebb, mint az, amit külföldre küld helyette. Kollektív könyvtári kezdeményezésből jött létre a későbbi Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ előfutára, a Külföldi Folyóiratokat és Könyveket Elosztó Bizottság is. A Bizottság 1921. május 10-én alakult, elnöke Teleki Pál, ügyvezető elnöke Cholnoky Jenő, előadója Gulyás Pál és Pasteiner Iván, titkára Neczpáli Justh Tibor. Felkérik az Európai Diáksegítő Akció magyarországi megbízottját, Bay H. Legate-t, hogy a külföldi folyóiratok és könyvek ingyenes vagy kedvezményes áron leendő megszerzése dolgában az illetékes amerikai, angol és francia tényezőknél eljárjon. Legate a három nyugati országban csere- és j>ropagandaközpontokat létesít, ezek gyűjtik majd az anyagot, s a szállítást a Buda23esten működő nyugati jótékonysági missziók segítségével bonyolítják le. A Bizottság adatgyűjtése szinte túl nagy sikerrel járt: 104 amerikai, 193 angol, 330 francia folyóiratot igényeltek a könyvtárak — a diáksegítő akció viszont csak 1750 dollárt tudott biztosítani. A külföldi kapcsolatokat véglegesen az OKBK terelte egységes mederbe, mégpedig erre szolgáló költségvetési keretből — így 1925-re 7000 aranykorona 90