AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)
II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Fejezetek az Országos Széchényi Könyvtár gyarapítási politikája és állományának fejlődése köréből a két világháború között
állt az OSZK rendelkezésére —, valamint adományokból — így a Rockefelleralapítvány még 1923-ban kilátásba helyezett ajándékából —, de főleg a cserekapcsolatok fokozatos kiépítésével, ami az új intézmény elsődleges feladatai közé tartozott. 21 A cserekapcsolat — igaz, véletlenül adódott—lehetőségeinek egyik legkorábbi esete szintén jótékonysági akcióból indult ki. XV. Benedek pápa a Budapesten székelő Országos Menekültügyi Hivatal révén jelentős támogatásban részesítette az erdélyi katolikus papságot, és az ebből folyó levelezésben felvetődött, hogy a Vatikáni Könyvtárból hiányzik a Magyar Könyvszemle. Az OSZK egy teljes sorozatot bocsátott a híres pápai könyvgyűjtemény rendelkezésére, sőt, megküldte Rómába a Könyvtár nyomtatott katalógusait is — azonban viszonzást is kért és kapott, több fontos történelmi forrásmű mellett a Vaticana rendkívül értékes kódex- és nyomtatvány-katalógusait. Ezek 1920 végén és 1921 első felében meg is érkeztek. 22 2 . A HÁBORÚS NYOMTATVÁNYOK ,,VAGYON MENTŐ" SZEREPE A könyvtár úgylehet már a világháború alatt vagy legkésőbb a Tanácsköztársaság napjaiban foglalkozott a gondolattal, hogy háborús és forradalmi anyagát, illetve az abban levő másodpéldányokat, elsősorban a plakátokat, csere vagy eladás útján fogja hasznosítani. E célból rendszeresen eltették a többespéldányokat is, ma is számos másodpéldánnyal rendelkezik az OSZK a háborús és forradalmi plakátokból. 23 Úgy látszott 1919 végén és 1920 elején, hogy a számítás jól be fog válni: az ún. „antant-misszió" egyik tagja, az ez időben Budapesten közismert Romanelli olasz ezredes érdeklődött az olasz vagy bármely más nyelven Magyarországon megjelent világháborús nyomtatványok iránt. A könyvtár megkezdte az anyag külön jegyzékének összeállítását; a jegyzék 68 tételre terjedő első része elkészült olasz fordításban. 24 1921-ben már az amerikaiak is érdeklődtek a háborús anyag iránt. A stanfordi egyetemen létesült Hoover War History Collection az amerikaiak budapesti segélyező bizottsága (American Relief Administration) közvetítésével a miniszterelnökségtől kértek háborús duplumokat. Ez a kérés az OSZK-hoz került, és az amerikaiak végül 2500 svájci frank értékben vásároltak a háborús duplumokból. A lebonyolítás Budapesten történt meg 1921. december 21-én. 25 A hasonló célkitűzéssel alakult angliai Imperial War Museum eleinte magasnak találta az árat, amelyet Melich igazgató 42 kiküldött plakátért kért, azaz 20 angol fontot. Végül hat darabot visszaküldték, s a megtartott 33-ért sem pénzt, hanem 67 angol háborús plakátot küldtek. Melich, aki akkor már tudta, hogy a háborús gyűjtés folytatása lehetetlen, megpróbált ragaszkodni eredeti ajánlatához, majd legalább 10 fontot kért, de az angolok ezt is visszautasították; nem csak arra hivatkoztak, hogy az ár magas, hanem arra is, hogy nekik is kevés a pénzük ... Végül 1922 decemberében létrejött a megegyezés, mely szerint a csereplakátokon kívül az OSZK megkapta még az Encyclopaedia Britannica 1914 óta megjelent pótköteteit és Pollock-Maitland History of English Law c. művének 2. kiadását. 26 91
