AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)
II. Az OSZK történetéből - Berlász Jenő: Hogyan propagálta Széchényi Ferenc az Országos Könyvtárt? Az értelmiség jelent?ségének felismerése
íme, előttünk áll az az irodalmi-tudományos körkép, amely Széchényi névjegyzékéből kibontható volt. Egy-két vonatkozásban e szemlét talán teljesebbé lehetett volna tenni, ám a lényeg enélkül is kifejezést nyert. Nem merülhet fel többé kétség az iránt, vajon az Országos Könyvtár életrehívását csupán egy öltletszerű, minden tudatos célkitűzés nélküli osztentatív aktusnak kell-e tekinteni vagy pedig időszerű társadalmi-kulturális szükségletből eredő, megfontolt, küldetésszerű alapításnak. Amiről a könyvtár ünnepélyes alapítólevele nem szólhatott, az világosan és meggyőzően kiderült egy jelentéktelennek tűnő, idáig figyelemre nem méltatott forrásból. Ez a szerény irat becses tanúságtétel az alapító koncepciójáról. Bizonyítja, hogy az Országos Könyvtárt Széchényi Ferenc Magyarország minden népének, minden számbajöhető társadalmi rétegének szellemi kincsestárául szánta, különös tekintettel a küszöbön álló új kor értelmiségének kultúrateremtő munkájára. Jegyzetek 1. A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára 1802 — 1820. I. k. Bp. 1905. 2. Ezt az eredetileg egységes levélgyűjteményt az OSZK kézirattára ma nyelvek szerint szétcsoportosítva a következő jelzetek alatt őrzi: Fol. Lat. 1678/1— III. (252 db levél), Fol. Germ. 591. és 883. (28 db levél), Quart. Germ. 591. (70 db levél), Fol. Ital. 36. (2 levél), Fol. Gall. 16. (8 levél), Fol. Slav. 14. (1 levél), Fol. Serb-Illir. 1. (1 levél). — E tételeken kívül volt még egy Fol. Hung. 562. jelzetű csomag is 114 db levéllel, de ezt 1920 körül, mint önálló tételt megszüntették és alfabetikus rendben szétosztották az akkoriban kialakított ún. Irodalmi Levelestár vegyes sorozatában. Összesen tehát 476 db, Széchényi Ferenchez intézett eredeti levélből áll a gyűjtemény. A keltezések ideje túlnyomórészt 1802— 1804, kisebb részben későbbi. 3. Országos levéltár [rövidítése a következőkben O. L.], Széchényi-család levéltára [rövidítése a következőkben Széch. lt.], I. k. 13. sz. Acta Bibliothecam Széchényiano-Regnicolarem concernentia, II. csomag, 70. sz. 4. Bártfai Szabó László: A Széchényi Könyvtár első katalógusa. = Magy. Könyvszle. 1927. 285-319.1. 5. Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár alapítólevele. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1965-1966. Bp. 1967. 186-187. 1. 6. Kollánvi, I. m. 51. 1. Fraknói Vilmos: Gróf Széchényi Ferenc. Bp. 1902. 226. 1. 7. Uo. 8. Uo., 99. 1. 9. Uo., 141. 1. 10. Uo., 353. 1. 11. Ld. a katalógusok egyes köteteinek címlapjait. 12. Kollányi, I. m. 69. 1. 13. O. L. Széch. lt. i. h. 14. Fraknói, I. m. 68—70. 1. Bártfai Szabó László: A ... gróf Széchényi-család története. II. k. Bp. 1913. 272-273. 1. 15. Fraknói, I. m. 103-107. 1. 16. Uo., 112-115., 154-162. 1. Bártfai Szabó, Széchényi-család 295-314., 364-368. 1. 17. Petermann, Reinhard E.: Wien von Jahrhundert zu Jahrhundert. I. Teil. Wien— Leipzig — New York, 1927. 373-393. 1. 18. Dezsényi Béla— Nemes György: A magyar sajtó 250 éve. I. k. Bp. 1954. 22 — 29. 1. 19. Geschichte der Österreichischen Nationalbibliothek. Hrsg. von Josef Stummvoll. I. Die Hofbibliothek. Wien, 1968. 267-323., 302-304., 306-309., 340., 343-369. 1. 20. Gémmel- Flischbach, Max Freiherr von: Album des kaiserl. königl. Theresianums (1746 — 1880). Wien, 1880. 5. 1. 21. Wurzbach, Constantin von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. I— LX. Teil. Wien, 1856-1891. .80
