AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)
II. Az OSZK történetéből - Berlász Jenő: Hogyan propagálta Széchényi Ferenc az Országos Könyvtárt? Az értelmiség jelent?ségének felismerése
22. O. L. Széch. lt. i. h. 23. Kollányi, I. m. 12. 1. 24. Wurzbach, I. m. megfelelő kötetében. 25. A cseh arisztokrácia Bécsben élő tagjai közül is többen megkapták a katalógust, így Graf Franz Waldstein és Graf Josef Johann Wilezek. 26. Farkas Gyula: A magyar romantika. Bp., 1930. 26., 228. 1. Bucsay Mihály: Szemian Mihály tanulmányútja 1770 — 1774-ben Halléban, Jénában . . .. Bp., 1942. 27. Dümmerth Dezső: Göttinga és a magyar szellemi élet. = Filol. Közi. 1961. 351 — 373. 1. Vorstius, Joris: Grundzüge der Bibliotheksgeschickte. 5. Aufl. Leipzig, 1954. 55. 1. 28. Dümmerth Dezső: Történetkutatás és nyelvkérdés a magyar — Habsburg-viszony tükrében. = Filol. Közi. 1966. 405-406. 1. 29. Életrajzi adataikat Id. Wurzbach, i. m. megfelelő köteteiben. 30. Fraknói, i. m. 113- 114. 1. Bártfai Szabó, Széchényi-család II. k. 306-310. 1. 31. Marczali Henrik: Gróf Széchényi Ferenc utazása Angliában (1787). = Budapesti Szle. 1931. 220. k. 26-50., 224-248. 1. 32. O. L. Széch. lt., i. h. 33. Uo. 34. Uo. 35. Uo. 36. Dümmerth, Történetkutatás 406. 1. 37. O. L., Széch. lt., i. h. 38. Uo. 39. Fraknói, i. m. 94-98. 1. Bártfai Szabó, Széchényi-család II. k. 381., 384. 1. 40. Schematismus inclyti regni Hungáriáé ... pro anno 1804. Budae, [1804.] 129—130. 1. 41. Uo., 287-290.1. 42. Hajnal István: Az újkor története. Bp., 1936. 544, 1. 43. Csapodi Csaba: Két.világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből. = Századok. 1945-1946. 85-137. 1. 44. A jezsuita felfogás ui. szaktudománynak elsősorban a hitt\idományt tekintette; a jezsuita iskolák a világi tudományt sohasem mint öncélt művelték. Vö. A négyszáz éves Jézustársaság. Összeáll. Bangha Béla. Bp., 1940. 184., 259. 1. 45. Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában. II. k. Bp., 1885. 120— 133.1. 46. Szarvasi Margit: Magánkönyvtáraink a XVIII. században. Bp., 1939. 26—47. 1. 47. O. L., Széch. lt., i. h. Megkapta a katalógust Josif Putnik karlócai archimandrita és Atanazije Stojkoviő professzor. 48. Papp László: A hiteles helyek története és működése az újkorban. Bp., 1936. 47—49. 1. A káptalanok megoszlása: 20 római katolikus, 3 görög katolikus. A róm. kat. káptalanok közül 17 a szűkebb Magyarországon (mégpedig 16 a püspöki székhelyeken, 1 Pozsonyban), 3 Horvát-Szlavónországban (Zágráb, Diakovár, Csázma). A gör. kat. káptalanok közül 1 a ruténeké (Munkács), 2 a románoké (Nagyvárad, Balázsfalva). 49. Ballagi Géza: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bp., 1888. Concha Győző: A kilencvenes évek reformeszméi és előzményei. Bp. 1885. 50. Hajnal István: Az osztálytársadalom. = Magyar Művelődéstörténet. V. k. Bp., 194., 170-171.1. 51. Concha, i. m. 65-68. 1. 52. Fraknói, i. m. 263-270. 1. 53. O. L., Széch. lt., i. h. 54. Fraknói, i. m. 67-74. 1., Bártfai Szabó, Széchényi-család II. k. 271-273. 1. 55. Schwartner, Martin von: Statistik des Königreichs Ungarn. Pest, 1798. 507., 547—551., 556 — 559. 1. Magda Pál: Magyar országnak és a határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geographiai leírása. Pest, 1819. 103—114. 1. 56. Az 1777-i Ratio Educationis. Ford. és jegyzetekkel ell. Friml Aladár. Bp., 1913. 159 — 197. 1. 57. Hajnal, Az újkor 585—586. 1. Hajnal István: Az európai város kialakulása. = Városi Szle. 1941. 835-841.1. 58. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Szerk. Klaniczay Tibor. Bp., 1964. 465 — 469. 1. 59. Berlász Jenő: A pest-budai céhes ipar válsága és a Ferenc-kori céhszabályozás. = Századok. 1967.551-558.1. Hl
