AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pergel Ferenc: A Magyar Csillag (1941—1944)

szere, az író önfenntartásának ösztöne, az írói egzisztencia megőrzése hajtott és az, hogy meg mutassuk: élünk, vagyunk, nem engedünk az irodalomból."

16 Magyar Élet: „Illyés fordított Osvátnak készül. Osvát zsidó volt, de magyar írókat is mentett, Illyés magyar, s csak zsidókat fog menteni."

37 Illyés Gyula: „E lap a magyar szellem szabad parlamentje."

18 Illés Endre: „Már nincs író. Nincs, akire ne freccsentettek volna sarat, rágalmat, bérencséget, árulást. Nincs író. Csak vádlottak és elítéltek vannak . . . "

iy Magyarság: „A Magyar Csillag cikkírói között szerepel Mohácsi Jenő zsidó író is. Ebben nem lehet semmi különös, hisz sem a Nyugatot, sem a nyomába lépő Magyar Csillagot sem lehet olyan értelemben magyar folyóiratnak nevezni, hogy abban csak magyarok írtak volna, vagy írnának ... A Magyar Csillag helyett indítsanak folyóiratot Zsidó Csillag címmel . . . "

2Ü Illyés Gyula: „E lap a magyar szellem szabad parlamentje . . . "

21 . . . „Ismételten elhangzott a gyanúsítás, hogy lapunk a Nyugat szellemét akarja folytatni. Büszkeségünk és életünk értelme lesz, ha méltónak bizonyulunk Ady, Babits, Kosztolányi, Móricz, Tóth és a Nyugat nagy íróinak szellemére s munkájára."

22 Magyar Elet: „Illyés Gyula, amint nyilatkozatából látjuk, „a magyar szellem új összefogására készül." Csak azt nem tudjuk, mit ért pontosan ez alatt? Csak nem azt, hogy a Nyugat régi zsidóit akarja összefogni azokkal a magyarokkal, akik már rég kinőttek a Nyugatból? Ez reménytelen vállalkozás lenne, három-négy számnál nem igen megy tovább ez az összefogás."

23 Illyés Gyula: ,,A Magyar Csillag októberben töltötte be az első évfolyamát. Reménytelenül kezdtük, amit ezelőtt elkezdtünk. Az a néhány olvasó, aki velünk volt, emlékezhet az indulás hangulatára, a viszálynak és a sivárságnak arra a Thököly-korát idéző légkörére, amelybe irodalmunk Babits halála után került ... az első három hónap múlva megkökkenve néztünk egymásra: a régiek mellé négyszáz új előfizető vidékről, kétszáz új előfizető Pestről, és az újságos bódékban a többlet számonként háromszáz . . . "

24 Gellért Oszkár: „Naponta húsz-harminc előfizetőt hozott ez az akció . .. Ekkor a Magyar Csillag közel háromezer példányban jelent meg havonta kétszer . . . "

25 Egyedül Vagyunk: „Egy folyóirat május 15-iki számában Együttes Vallomás címen hét országos nevű magyar író: Illés Endre, Illyés Gyula, Kodolányi János, Márai Sándor, Tamási Áron, Veres Péter, Zilahy Lajos aláírásával közlemény jelent meg . . . "

26 Az Együttes vallomásból, amely a Magyar Csillaghan jelent meg: „. . . Egyedül a szellem méltóságát, a gondolkodás, a beszéd és az írás színvonalát szeretnők fegyelmezetten, s oly sok veszély között megőrizni. Meg kell őriznünk, mert úgy hisszük, hogy a szellem erkölcsi tekintélyére igen nagy szükség van. S bizonyára még nagyobb szükség lesz rá akkor, amikor megújult nemzetet kell majd teremteni, igazságos magyar és emberi társadalmat, valóban édes Hazát a dolgozó magyaroknak . . . "

27 Egyedül Vagyunk: ,,. . . Egy nagy és végzetes hiányosságot találunk ebben a vallomásban . .. Főveszély: a bolsevizmus, a zsidóság és a nemzetközi marxizmus. Létünk attól függ, hogy ellenük állunk-e ? Az aláírók minderről egy szót sem szólnak. Pedig ezzel szemben nincs helye a magyar irodalomban a kesztyűs kéznek, a parnasszista fintorgásnak. Hisszük és valljuk, hogy e veszély fenevadjának kiirtására minden fegyver megengedett a magyar szellemi életben."

28 Tény, hogy az 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállás a nyilasok, a hungaristák kezébe adott minden fegyvert. Kolosváry-Borcsa Mihály kormánybiztos az időszaki lapokat és a könyveket vette üldözőbe: kétszáznál több lapot tiltott be egyetlen kézvonással, és 300-nál több író művét vonatta ki a forgalomból, s indította 22 vagonban a zúzdába a könyveket 1944 nyarán. Sok szerző a könyvek sorsára jutott: az emberzúzda, a haláltábor, a golyó tett pontot sok magyar művész-írástudó életére.