AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pergel Ferenc: A Magyar Csillag (1941—1944)

írta: „Nagy öröm napja virrad október elején a magyar irodalmi baloldalra. Megjelenik a Nyugat szellemi jogutóda, Illyés Gyula folyóirata: a Magyar Csillag. A Népszava címet viselő marxista szaklap oly készséges lelkesedéssel hirdeti ezt az eseményt, mintha az egykori Vörös Csillag újjászületését várná Illyés Gyula új üstökösétől."

4 Valóban, alig egy hónappal a Nyugat megszüntetése után hirdetések jelentek meg a baloldali lapokban. Ezek hírül adták, hogy 1941 október elején új irodalmi folyóirat indul, Magyar Csillag címmel. A lap tulajdonosa és felelős szerkesztője Illyés Gyula, társszerkesztője a Nyugat nagy nemzedékének tagja, Schöpflin Aladár lesz. A szerkesztésben a kiadói munka irányításában részt vesz Gellért Oszkár. Rovatvezető lesz többek között Keresztury Dezső. Közölték még, hogy a lap a Nyugat Kiadó gondozásában jelenik meg, havonta egyszer. A folyóirat még meg sem jelent, de a hírlapok hangorkánja támadt fel ellene, vagy mellette. Valamennyiben a még meg sem jelent folyóiratról van szó. A fogadtatást, a várakozást néhány cikkrészlet szemléltetően példázza. A Nemzeti Újság 1941. szeptember 28-án így írt: „Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a rádió valami irodalmi műhely közvetítésére készül Illyés Gyulával, abból az alkalomból, hogy a Nyugat megszűnt és helyette új folyóirat alapítására kapott lapengedélyt. Már előre tiltakoznunk kell ... Indultak itt más lapok is s más nagy írók és költők is, akik se beharangozást, sem megnyilatkozási lehetőséget nem kaptak a magyar rádiótól."

5 Az alább következő mozaikkal azt szeretnénk bemutatni, hogy Illyés Gyula és fegyvertársai nagyon is tudatosan és elszántan szálltak szembe mindenfajta, a nemzetet és az irodalmat érintő alantas támadással. Illyés Gyula: „Mindnyájan éreztük, rendezni kell a védelem hadsorait. Az ellenség belőtt. . . "

6 „Az egyetlen lehetséges menetterv: összegyűjteni az egymástól elvadult jobbakat, azután kialakítva köztük olyan hangot, amely a gyűlölködést szellemi küzdelemmé, azaz szellemi életté emeli, aztán az így megtisztított ősi földről kiszorítani, mint meggyengült határokon betört törököt, labancot, az irodalom területén dúló martalócokat."

7 Magyar Kultúra: „.. . azon csodálkozhatunk, hogy a lapalapítás mai megszigorítása mellett hogyan sikerült ily gyorsan és könnyen a Nyugat pótlásáról gondoskodni . . . ?"

8 Illyés Gyula: „Babits hevesen amellett fogott pártot, hogy folytatni kell bármi módon, ha más címmel is .. ."

9 „Halála után többször jártam a Várban, a miniszterelnökségen. Antal Istvánnal tárgyaltam. Sokat segített a lapengedély megkapásában Komjáthy Aladár, aki a sajtóosztályon dolgozott, és ismert minden belső fogást. ... A negyedik látogatáskor közölték, hogy Schöpflin és én kapunk lapengedélyt, de az eredetileg javasolt Csillag helyett Magyar Csillag címet kell adni a lapnak."

10 . . . „A feladattal úgy voltam, mint Jónás a prófétasággal."

11 ... „Babitstól örököltem és ingyen kaptam a követ, és nyakamba a felelősséget. Tudtam, hogy eltemethetem magamban az írót."

12 Magyar Élet: ,,A Nyugat homlokán Babits Mihály állt, mögötte Gellért Oszkár, őmögötte Fenyő Miksa, s Fenyő Miksa parolája a Hatvanyaktól Kornfeldig sók tenyérben megfordult. Nem szabad, hogy a Magyar Csillag csak annyiban különbözzék a Nyugattól, hogy homlokára Illyés áll ki. ... Illyés nemcsak a régi emblémákat őrzi (utalás ez a Nyugat Mikes Kelemenes plaketjére, amelyet a Magyar Csillag is a címlapjára nyomtatott. P. F.), hanem a régi tőkét és a régi szellemet is."

13 Illyés Gyula: „Csaknem ingyen dolgozó írói gárda, állandó terhekkel küzdő lap . .. fizetés nélküli szerkesztők, akik csak a szerkesztéssel kapcsolatos költségekre tarthatnak igényt. .. "

14 . . . „Én száz pengőt kaptam havonta. Meggondoltuk, hogy gyalog vagy villamoson mejünk, ha dolgunk volt . . . "

15 Illés Endre: „A lap számról számra élt. A szerkesztők zsebből fizettek. Nem is a pénz vitt bennünket a Magyar Csillag, illetve Illyés Gyula köré. Az író folytonosságának belső kény418