AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Indali György: Kölcsönkönyvtárak és olvasókörök hazánkban az abszolutizmus idején

ságharc előtti sajtóból Kolozsvárt és Fogarason találkozunk a reformkor legszínvonalasabb irodalmi folyóiratával, kora Nyugatjával, az Atheneummal (Kolozsvárt fél év híján teljes az anyag, Fogarason az utolsó két évfolyam van meg). Kolozsvár különösen az erdélyi lapokból rendelkezik szép gyűjteménnyel, de az országos jelentőségű sajtóból is megvannak a legfontosabb lapok. Hiánytalanul megvannak a reformkor legjelentősebb napilapjának, az ellenzék legfőbb orgánumának, a Pesti Hírlapnak az évfolyamai attól kezdve, hogy Kossuth megindította, egészen 1848 utolsó napjaiig, amikor Windischgraetz csapatainak közeledte véget vetett megjelenésének. Megvan a Helmeczi Mihály által szerkesztett Jelenkor is, mely mögött Széchenyi állt, s amelyben Kossuth ellen írott cikkei megjelentek. Megvan a konzervatív Budapesti Híradó és a klerikális Nemzeti Újság is. A már említett kimondottan irodalmi folyóirat, az Atheneum mellett megtaláljuk a divatlapokat, melyek a reformkor idejében betöltötték az irodalmi lap szerepét is. Az első magyar divatlapon, a Mátray Gábor által indított, majd Garay János által tovább szerkesztett Regélőn kívül megvannak az 1840-es évek nagy folyóiratai: Vahot Imre Pesti Divatlapja, (amelynek egy évig Petőfi volt a segédszerkesztője), a még jelentősebb, Frankenburg Adolf, majd Jókai által szerkesztett Életképek, mely a forradalmat megelőző időkben a Pilvax kávéházban csoportosuló ifjúság orgánuma volt. Ellenfelük Petrichevich Horváth Lázár maradi Honderűje is szerepel a katalógusban. A forradalom és szabadságharc lapjai közül is megvan néhány: az 1848— 49-ben megjelenő Alföldi Hírlap, amely több volt, mint korabeli vidéki újság: több mint negyed éven át a szabadságharc fővárosában jelent meg. Ehhez járul Vahot Imre divatlapjának 48-ban megjelent melléklete, a Nemzetőr. Végül pedig különösen lényeges, hogy megvan a forradalom szélsőbaloldalának, két szócsöve a Reform és a Radical lap. A Bach-korszak napilapjai közül a már említett Pesti Naplón kívül megvan a kor másik jelentős napilapja a sorok közti ellenzékiségben talán még a Pesti Naplón is túltevő Magyar Sajtó. A hatvanas évekből szerepel a Határozati Párt lapja, a Pompéry János szerkesztette Magyarország és a Sürgöny. Az abszolutizmus irodalmi lapjai közül mindenekelőtt e kör egyik legmerészebb vállalkozásáról kell szólnunk, a Szilágyi Sándor szerkesztette Pesti Röpívekről. Megvan a kor legolvasottabb divatlapja, Nagy Ignác Hölgyfutárja, is. Említést érdemelnek még Bulyovszky Gyula Nef elejtse, Pákh Albert Politikai Újdonságokja, Vahot Imre Napkeleté, végül pedig Vajda János Csatára, és Nővilága. A kolozsvári könyvtárban mindezen felül egész szakcsoportok szerepelnek olyan könyvekből, melyek a többiben nem vagy alig fordulnak elő. Ilyen példáid a földrajzi és statisztikai munkák csoportja. Külföldi útleírásokon kívül számos hazánkra vonatkozó munkát találunk. Különösen említést érdemelnek Fényes Elek igen nagy jelentőségű munkái (Magyarország leírása, Magyarország statisztikája) és Kőváry László könyvei (Erdély statistikája, Székely honról). A természettudományi munkák szakcsoportjában is találunk több honismereti jellegűt. Ilyen Berde Áron könyve Magyarország éghajlati viszonyairól, Diószegi Sámuel Magyar füvész könyve. Van egy könyv a budai hévvizekről és fürdőkről, Eresei József Torda megye flórájáról írt, Fodor András Herkulesfürdőről. Találunk egy tanulmányt Magyarország mérges növényeiről. Landor János munkája a Kolozsvár környékén termő növényekről szól, egy mű Erdély 357