AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Indali György: Kölcsönkönyvtárak és olvasókörök hazánkban az abszolutizmus idején

Még ha esetleg élt is némelyik tulajdonosában a hazafias vagy kulturális misszió tudata, ennek a gyakorlatban szükségszerűen háttérbe kellett szorulnia. Mégsem szabad alábecsülnünk jelentőségüket ebben a szomorú korban. Mikor az Osztrák Monarchia 1859-ben háborúba keveredett Franciaországgal, s elvesztette Lombardiát, hazánkban is magasra csapott az ellenállás lángja. A meggyengült kormányzat megkísérelte a helyzetet engedmények árán konszolidálni. 1860 végén a megyékben ismét megkezdődhetett az élet, majd 1861-ben az országgyűlést is összehívták, de augusztusban feloszlatták, s ősszel a megyei életnek is újra véget vetettek. Ez alatt a rövid idő alatt azonban, mint már utaltam is rá, átmenetileg sokat enyhült a helyzet. A képviselők az országgyűlésen epébe mártott szavakkal ostorozták az önkényuralmat, e beszédek közül számos nyomtatásban is megjelent s terjesztették a lakosság körében. A Bucsánszky-féle nyomda röplapon adta ki a Himnuszt és a Szózatot. Honvédegylet alakult. 1862-ben ugyan már újra itt az abszolutizmus, ám kevésbé szigorúbb a réginél. Ebben a légkörben jöttek létre a különböző nemzeti olvasókörök, melyeknek már tudatosan a nemzeti kultúra ápolása volt a feladatuk. Az Országos Széchényi Könyvtár Kisnyomtatványtárában hat ilyen olvasókör katalógusát találjuk. A brassai magyar olvasó egylet könyvlajstroma,

7 A fogarasi magyar olvasó egylet könyvtárának névjegyzéke,

8 A kékesi olvasó-egylet könyveinek névsora,

9 A Kékesvidéki Magyar Olvasó egylet tagjai, alapszabályai, hivatalnokai és könyveinek névsora,

10 A kolozsvári polgári társalkodó magyar és kevés franczia könyveinek jegyzéke,

11 A selmeczi magyar olvasó egylet könyvtárának jegyzéke az 1863-ik év kezdetével.

12 A füzetek megjelenésének ideje 1863-tól 1866-ig terjed. A könyvtárakat azonban a legtöbb esetben néhány évvel régebbieknek tekinthetjük. így például a Kékesvidéki egylet katalógusa 1866-ban jelent meg, a kiegyezés előestéjén, az alapszabályokat azonban 1865 februárjában hagyták jóvá, s mivel a katalógus a beszerzés ideje szerint is csoportosítja a könyveket, megállapítható, hogy a könyvvásárlás már 1864 őszén megindult. Természetesen az előző évtizedben is voltak olvasóegyletek. Az ötvenes évek végéről a Vasárnapi Újság több ilyenről tudósít, de talán mégsem kizárólag a véletlennek tulajdonítható, hogy míg az OSZK Kisnyomtatvány tára anyagában 1850 és 1860 között egyetlen ilyen katalógus sincs, addig 1860 után hat darab is található. Szabályzatot a fogarasi és a kékesvidéki jegyzék előtt találunk. A fogarasi füzet elején található 5 pontból álló szabály közül számunkra leginkább a második pont érdekes, mely kimondja, hogy a kölcsönzőnek a könyvet „Nem egyleti tagoknak olvasás végett átadni nem szabad". E szabály talán a többi egyesület esetében nem volt ilyen szigorúan megfogalmazva, de valószínűnek tekinthetjük, hogy a könyveket a többi egyesület esetében is csak az egyleti tagok használhatták. A „Kékesvidéki olvasó egylet" hosszú szabályzatának első pontja a célt abban jelöli meg, hogy a nagyobb postai közlekedési vonalak hiánya miatt a világtól elzárt „műveltebb osztály"-nak módja legyen nemzeti irodalmunkat, valamint a külföld nevezetesebb irodalmi termékeit is ismerni és tanulmányozni. Az egyesületet részvénytársasági alapon szervezték meg. A tagság alapító és részvényes tagokra oszlott. Alapító tag volt, aki az egylet alapításához 10 forintot, mint alapítványi részvényt fizetett, azután három évig évenként 3 forintot. A részvényes tagok évenként 3 forintot fizettek, s ha ezt hat éven át folyamatosan cselekedték, maguk is alapító tagokká váltak. 352