AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Indali György: Kölcsönkönyvtárak és olvasókörök hazánkban az abszolutizmus idején

A könyvtárak nagysága eltérő. Mindnyájuk közül kiemelkedik a kolozsvári egyesület, mely 1424 mű 2376 kötetét birtokolta. A többi mind eltörpül mellette. Még az utána következő, legnagyobb fogarasi könyvtárban is csak 519 művet találunk (a kötetszám nem állapítható meg). Még kisebbek a többiek: Kékesvidék 225 mű 353 kötetben; Brassó 244 mű 260 kötetben; Selmec 198 mű 402 kötetben; Kékes 124 mű 188 kötetben. Szemben a kölcsönkönyvtárakkal, itt úgyszólván kizárólag magyar nyelvű könyvek találhatók, csupán Kolozsvárt van 72 francia nyelvű mű 126 kötetben. A könyvek többségének a szerzője is magyar (Kolozsvár számít ez alól bizonyos mértékig kivételnek). A változatlanul álneve, Boz alatt szereplő Dickenssei, Buluxrrel, az idősb Dumas-val, Georg Elliottal, Victor Hugóval, George Sanddal és Sue-vel úgyszólván mindegyik jegyzékben találkozunk. A magyar szépirodalom terén változatlanul Jókai és Jósika játssza a vezető szerepet, de kivétel nélkül mindenütt több művével szerepel Kemény Zsigmond is. Ugyanez mondható Brassó kivételével Eötvös József műveiről is. Vas Gereben csupán Kékesen hiányzik. A könyvtárak többségében megtaláljuk Petőfi két egykori szerkesztőjének, Frankenburg Adolfnak és Vahot Imrének műveit. A legtöbb könyvtárban találkozunk Fáy András műveivel is. A költők közül Petőfit és Aranyt kivétel nélkül minden helyen felleljük. Vörösmarty már több esetben hiányzik, s Tompa Mihály verseit csak Fogarason és Kolozsvárt találjuk meg. Különösen figyelemre méltó, hogy Madách remeke, a nemrég megjelent Az ember tragédiája kivétel nélkül mindenütt megtalálható. Érdekes viszont, hogy a pályája delén járó Szigligetivel, Tompához hasonlóan csak Kolozsvárt és Fogarason találkozunk. A régebbi, ebben az időben már többé-kevésbé klasszikusnak számító köny-. vek is tekintélyes mennyiségben találhatók. Kölcsey például az egy Kékes kivételével mindenütt fellelhető. A két Kisfaludy munkái Kékes kivételével szintén mindenütt szerepelnek. Csokonai már Kékesen kívül Brassón is hiányzik, Berzsenyi hiányzik a könyvtárak feléből, Virág Benedek versei pedig csupán Fogarason és Kékes-vidékén találhatók. A még régibb írók közül Mikes Kelemen levelei négy, Zrínyi munkái három könyvtárban voltak fellelhetőek. A magyar népköltészet sem hiányzik a színképből, Erdélyi János népdal- és népmesegyűjteményei négy, Kriza Vadrózsákba három helyen lelhető fel. A korban igen divatos almanachok, albumok és zsebkönyvek elsősorban a kolozsvári könyvtárban találhatók. Legjelentősebb köztük az Auróra több kötete, az Eötvös József szerkesztette Budapesti Árvízkönyv, de talán említésre méltó még Kulini Nagy Benő Debreceni Emlénye és Csokonai Albuma, Gyulai Páltól a Részvét könyve, Szilágyi Sándortól a Magyar írók Albuma és a Nagyenyedi Album, Vahot Imrétől a Losonczi Phönix, továbbá a Magyar Thália, az Országgyűlési Almanach (1843) az Országgyűlési emlék (1848). Akik a magyar szépirodalmat nemcsak olvasni szerették, de történetére is kíváncsiak voltak, forgathatták a kor legnagyobb irodalomtörténészének: Toldy Ferencnek a műveit, melyek Selmec kivételével mindenütt megtalálhatók voltak — Kolozsvárt ugyan csak Kazinczyról írt könyve, de a többi helyen összefoglaló munkáinak valamelyike. Akik az olvasókörök tagjai közül nem elégedtek meg a nagyszámú történelmi tárgyú regény olvasásával, hanem tudományos színvonalon is meg akartak ismerkedni a magyar nemzet történetével, azok szintén nem maradtak könyv nélkül. A kor két legnagyobb történetírójának, Horváth Mihálynak és Szalay. 23 353