AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Indali György: Kölcsönkönyvtárak és olvasókörök hazánkban az abszolutizmus idején

maron. A többi Szatmáron található könyv már az említett 60-as évekbeli enyhülés idején jelent meg. Ilyenek Asbóth Lajos emlékiratai az 1848 és 1849-i magyarországi hadjáratból, Kővári László Erdély története 1848—1849-ben, Sokoly Victor: Honvédélet. Humoreszkek, életképek, beszélyek 1848—1849-ből, valamint ugyancsak Sokoly tői Petőfi életéből. Regényes rajzok; végül Vahot Imre regényes korrajza A honvéd őrangyala. Viszonylag nagy számban találhatók a reformkori politikai irodalom termékei Ungváron. Miskolcon is megvan azonban az Ellenőr, az Ellenzéki Kör Bajza által szerkesztett zsebkönyve, valamint Csengery Antal műve Magyar szónokok és statusférfiak, mely ugyan 1851-ben jelent meg, de a reformkor legjelentősebb egyéniségeiről rajzol portrésorozatot. Mind Miskolcon, mind Ungváron megvan Szemere Bertalannak, a szabadságharc volt miniszterelnökének 1840-ben külföldi utazásáról írt könyve. Ungváron mindenekelőtt Széchenyi két művét kell említeni, mégpedig a Kelet Népét, ós a közös teherviselést propagáló Adó és két garas címűt. Megvan két röpirat a Kelet Népe körül támadt vihar idejéből: Eötvös A Kelet Népe és a Pesti Hírlaj), s Záborszkytól a Pesti Hírlap elleni gyanúsítások. Különös figyelmet érdemelnek Szalay László publicisztikai dolgozatai. Szalay nem sokkal a katalógus megjelenése előtt tért haza az emigrációból. Ebbe a kategóriába sorolható Palugyay Imre Megyealkotmánya is. A könyveken kívül folyóiratokkal is találkozunk Miskolcon és Ungváron. A miskolci anyagban megtaláljuk a Frankenburg-féle Életképeknek az 1840-es évek egyik leghaladóbb irodalmi orgánumának egyes évfolyamait, Vahot Imre Remény című folyóiratát. Megvan a reformkor talán legszínvonalasabb tudományos folyóiratának, a centralisták köre által szerkesztett Budapesti Szemlének. két kötete (több nem is jelent meg belőle). Ungváron is megtaláljuk a Budapesti Szemlét, valamint a Kisfaludy Társaság Évlapjainak és Thaisz András Sas című folyóiratának több kötetét. Végül pedig még arról is említést kell tennünk, hogy a német nyelvű könyvek közt is lelünk magyar vonatkozásokat. Majdnem mindenütt megtalálhatók Eötvös, Jókai, Jósika egyes műveinek fordításai. Ezenkívül találunk Szatmáron egy Vas Gereben fordítást is. Miskolcon megvan John Padéinak, a hazánkban letelepedett, és lelkében magyarrá vált angol mezőgazdásznak Magyarországot ismertető könyve: Ungarn und Siebenbürgen, ugyanitt megtalálható Szilágyi Sándornak, a magyar forradalom utolsó napjairól írt, előbb már említett műve német fordításban. Miskolcon és Szombathelyen is megvan Edward Breier: Görgei vor Ofen című regénye, melynek alapállása ugyan osztrákpárti, de hangja mérsékelt, s számos, a forradalom oldalán álló hősét rokonszenvesen mutatja be. Ugyanez mondható Theodor Scheibe Kossuths Braut című művéről, amely ezen felül még polgári szemszögből gyakorol kritikát a magyar feudális viszonyok felett. Scheibe könyvéhez hasonlóan szintén a szombathelyi könyvtárban találhatók és szintén a szabadságharccal foglalkoznak a következő nem szépirodalmi jellegű könyvek: Martini, K. W.: Bilder aus dem Honvedleben (az emlékirat írója Klapka barátja és honvédtiszt volt); Die magyarische Revolution (szerzője előrebocsátja, hogy osztrákpárti, ez azonban a művön kevéssé érződik, meglehetősen szenvetlen leírása az eseményeknek az előzményektől kezdve), Szenen und Bilder aus dem ungarischen Revolutions Kriege (szerzője az előzőnél sokkal határozottabban forradalomellenes, ám több helyütt ő sem tagadhatja meg elismerését az ellenféltől). Természetesen ezek a könyvtárak elsősorban üzleti vállalkozások voltak. 3511