AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - V. Windisch Éva: Szabadpolcos történettudományi kézikönyvtár szerkesztésének néhány kérdésér?l

mellett — kézikönyveket, enciklopédiákat, főbb forráskiadásokat, kommentárokat, atlaszokat, tankönyveket, bibliográfiákat, folyóiratokat tartalmaz. Bár méreteiről nem esik szó, valószínűnek látszik, hogy az így körülhatárolt kézi könyvtár nagysága nem lépi túl a hagyományos olvasótermi kézikönyvtárak méreteit.

3 A külföldi tapasztalatok átvételét nehezíti nemcsak az a körülmény, hogy az egyes. könyvtártípusok nyilvánvalóan speciális szükségleteiknek megfelelő szabadpolcot éjjítenek ki, hanem az is, hogy az egyes nyelvterületek tudományos termelésének mennyiségi különbségei minden összehasonlítást lehetetlenné tesznek. 15 000 tételes angol, francia, német, szovjet történeti kézikönyvtár természetszerűleg más szempontok alapján állítandó össze, mint egy magyar vagy akár cseh, lengyel, román kézikönyvtár — nagyhatalmak, egyben nagy nyelvterületek könyvtárainak tapasztalatait kis országok könyvtárai ebben a vonatkozásban nehezen használhatnák fel. Mindezt figyelembe véve leghelyesebbnek az a megoldás látszott, ha hazai és külföldi bibliográfiák tapasztalatait a lehetőségig felhasználva, a különféle korszakok kutatóinak jellemző igényeit szem előtt tartva, magunk próbáljuk meg körülírni azt: milyen dokumentum-típusokat — s a típusokon belül milyen természetű dokumentumokat — használ a történettudós többé-kevésbé állandó jelleggel, természetesen a tárgyához speciálisan szükséges és szabadpolcra nem kívánkozó dokumentumanyag mellett. A szóba jöhető dokumentumtípusok a következők: 1 Magyar történelem 11 Segédkönyvek 12 Forrásszövegek 13 Feldolgozások 14 Régészet, segédtudományok, historiográfia 2 Egyetemes történet 21 Segédkönyvek 22 Forrásszövegek 23 Feldolgozások 24 Régészet, segédtudományok, historiográfia 3 Folyóiratok a magyar és egyetemes történet köréből. (A folyóiratok elkülönített kezelését kizárólag gyakorlati szempontok indokolják; könyv és periodika elvi elkülönítésének nehézségeire a kézikönyvtári rendszerezés nem lehet tekintettel.) 11 A történettudományi segédkönyvek, a szokásos felosztás figyelmen kívül hagyásával két nagyobb csoportra oszthatók. Az első csoportot a tudományos céllal készült, szorosan vett segédkönyv-apparátus alkotja: bibliográfiák, levéltári és könyvtári állomány-nyilvántartások, történeti lexikonok, történeti életrajzgyűjtemények, kronológiák. A magyar történettudomány ilyen tárgyú alkotásainak természetszerűleg lehető teljességgel kell egy kézikönyvtárban helyet kapniok — kihagyásra csak az a mű ítélhető, amelynek adatait egy későbbi, teljesebb kézikönyv már magába olvasztotta. Van azonban a történeti segédkönyveknek egy második, nehezebben körülhatárolható csoportja is: olyan adatgyűjtemények, amelyek nem történettudományi, hanem valaminő gyakorlati célkitűzéssel készültek, de az évtizedek, évszázadok múlásával gyakorlati érdeküket a történeti érdek váltotta fel, s a megfelelő korszak kutatójának, éppen gyakorlati jellegüknél fogva hasznos, másutt 282