AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - Takács Menyhért: A bibliográfiai hivatkozások, a cikk-kivonatok (analízisek), a szerz?i összefoglalások és szabványosításuk

A bibliográfiai hivatkozások, a cikk-kivonatok (analízisek), a szerzői összefoglalások és szabványosításuk TAKÁCS MENY H ÉRT A civilizáció terjedésével egyenes arányban, de hatványozott mértékben növekszik az irodalmi termelés. Ha összehasonlítjuk a középkor íróinak számát azokéval, akik ma publikálnak, és a kódexmásolók termelékenységét a mai nyomdák és egyéb sokszorosító üzemek produkciójával, fogalmunk lehet e növekedésről. A megnövekedett termelés áttekintését már a szakosodás sem igen teszi lehetővé. Kiszámították, hogy a tudományszakok legnagyobb részének irodalma ma már olyan méretű, hogy csak egy töredékét tudná átfutni még az is, aki napjának minden percét rohamtempójú olvasással töltené. Szerencse még, hogy a sok írásban sok az ismétlődés, és általában nem olyan igen nagy azoknak a könyveknek és cikkeknek a száma, amelyeket minden szakembernek ismernie kell, amelyek közelebb visznek egy-egy kérdés megoldásához. Ezek megtalálásában segít a bibliográfiai és dokumentációs munka. Funkciója tehát abban áll, hogy elősegíti az irodalom áttekintését. Az áttekintésnek azonban más és más céljai lehetnek, és ennek megfelelően másoknak kell lenniök az alkalmazott eszközöknek vagy az eszközök alkalmazásmódjának is. Ilyen cél: 1. irodalom keresése egy bizonyos témához, 2. tájékozódás valamely szakma irodalmában. 1. Egy bizonyos témához felhasználható irodalom, keresésében. a bibliográfiát és dokumentációt rendszerint olyasféle módszerrel alkalmazzuk, mint a disiunc~tív szillogizmus gondolatmenete. Ez felső tételében felsorolja a vagylagos tagokat, alsó tételében tagadja a nem helytállóakat végül, a zárótételben állítja a helytállót. Ugyanígy, ha valamely tudományos probléma megoldásával foglalkozunk, először is áttekintést kell nyernünk a vizsgált kérdésnek lehetőleg teljes irodalmáról. Ezt követőleg ki kell rostálnunk azokat a műveket, amelyek feltehetően nem visznek közelebb feladatunk megoldásához. Ezután következik a kiválasztott munka tanulmányozása, és ebből is kiemelése (esetleg idézése) annak a résznek, ami gondolatmenetünk szempontjából a legfontosabb. Ha jól szemügyre vesszük ezt az egész munkafolyamatot, találunk benne kétfázisú és kétféle minőségű bibliográfiai hivatkozást, valamint kétfázisú és ugyancsak kétféle minőségű tartalmi kivonat- (analízis), illetve összefoglalásalkalmazást. Az első fázisú és fajtájú bibliográfiai hivatkozásra akkor van szükség, amikor áttekintést igyekszünk szerezni a vizsgált kérdés teljes irodalmáról. Ennek a bibliográfiai hivatkozásnak célja tehát a teljes anyag szemlére bocsátása. A teljes anyagé — éppen ezért a hivatkozás korlátozott terjedelmű kell hogy •egyen. Ezt az anyagot azonban szemlére kell bocsátani — éppen ezért nem érhetl267