AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - Gombocz István: A nemzetközi kiadványcsere gazdasági vonatkozásai. Előzetes jelentés

Freie Universität, Berlin: Igen, ami az anyagot, a szállítást és a kiadványok értékét illeti. Nem vesszük figyelembe a munkabéreket. Univ. Bibi., Giessen: A pénzügyi szempontokra tekintettel vagyunk a szállítás kérdéseinél is. Österreichische Nationalbibliothek, Bécs: Nem, de tisztában vagyunk azzal, hogy a személyi stb. kiadások jelentősen megnövelik a cserében kapott anyag költségeit. S.E.I., Párizs: Az anyagi szempontok nem játszanak szerepet. Arra törekszünk, hogy a tudományos értékű kiadványokat szerezzük be, a szoros kötetegyensúlynak tehát nem tulajdonítunk jelentőséget. Központi Stat. Hiv. Kvt., Budapest: Bár azon vagyunk, hogy a csere gazdaságilag is kiegyensúlyozott és mindkét fél számára előnyös legyen, ugyanakkor fontosnak tartjuk a csere kulturális és tudományos oldalát is. 6. MILYEN ELVEK SZERINT VÁLASZT A KÖNYVTÁR A BESZERZÉS KÉT MÓDJA KÖZÖTT: a) CSERE: MILYEN ESETEKBEN, MILYEN ANYAGBAN? b) VÉTEL: MILYEN ESETEKBEN? MILYEN ANYAGBAN? A) Általános észrevételek Közismert tény, hogy a csere akkor eló'nyös a könyvtárak számára, ha ezzel a vétel útján nem kapható kiadványokat tudnak beszerezni, vagy akkor, ha a csere útján olyan anyag birtokába juthatnak, amely túl sok devizakiadást jelentene. Ugyanakkor a csere előnyös az átadó fél részére is, mert így módja nyílik arra, hogy az intézmény tudományos eredményeit — a kereskedelem közbejötte nélkül — másokkal megismertesse. Anélkül, hogy a csere előnyeit és hátrányait a vétellel összehasonlítva itt most részletezném, csupán a Cserekézikönyv, valamint Hamel szavait idézem: „A csere félút a vásárlás és az ajándék között". A budapesti cserekonferencia zárójelentését ugyancsak érdemes ismét idézni: ,,A csere és a vétel viszonyának kérdésénél szerepet játszik az, hogy az intézmények milyen anyagi támogatásban részesülnek, milyen súllyal esik latba az állami érdek, milyen beszerzési politikát folytatnak az intézmények és melyek a külföldi kiadványok megváráslási lehetőségei és körülményei. A csere nem öncél, hanem mód arra, hogy a kultúra és a tudomány terén elért eredményeket a kereskedelemben adott lehetőségeknél szélesebb körben terjesszük." B) Válaszok Amint előre látható volt, a válaszok 90%-a azt tartalmazta, hogy az akadémiai, egyetemi, könyvtári kiadványok esetében vagy ha disszertációkról, jelentésekről, hivatalos kiadványokról vagy más olyan anyagról van szó, amely a rendes kereskedelmi forgalomban nehezen vagy nem hozzáférhető — a cserét részesítik előnyben. És fordítva, a kereskedelemben kapható anyagot az intézmények többsége inkább megvásárolja. Az alábbiakban példaként néhány választ idézünk a részletek jobb megvilágítása végett: ENSZ Könyvtár: a) a cserét választjuk a következő esetekben: 1. ha a keresett kiadványok a kereskedelemben nem kaphatók; 2. ha olyan országokból szerzünk be anyagot, amelyekben a könyvkereskedelem nem működik jól; 3. a nem-kormányközi és kormányközi szervezetek esetében, melyektől elvárható, hogy díjmentesen, de legalábbis cserében küldjék el kiadványaikat; 4. olyan sorozatok és periodikumok esetében, amelyek nem kívánnak évente 260