AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - Faragó Lászlóné: A katalógusgondozás elemzése

KÖVETKEZTETÉSEK A szerkesztéssel kapcsolatos eljárásokat felmérésük alapján két fő csoportba oszthatjuk: 1. A katalógus állapotával összefüggő munkák. Ide tartoznak a formai hibák miatt lecserélendő kartonok, a használt, rongált kartonok lecserélése (új levonatok rendelése az adrémaüzemtől), csoportalkotás, további bontás, választólapok szerkesztése, fiók-címkék lecserélése. A katalagus bővítését nem soroljuk ide, mivel ez időszaki, esetenként sorrakerülő egyszeri munka. 2. Tartalmi jjroblémák megoldása. Az itt felmerülő problémákat két alcsoportra oszthatjuk: a) A katalógus szerkezetében mutatkozó hibák. Ide -tartoznak a besorolási szabályzatból adódó nehézségek, sorrendi hibák, elosztás korrigálása, összetett nevek, utalások koordinálása; b) A címleírásból adódó következetlenségek, hibák. Névvariánsok, keresztnévkiegészítések hiánya, eltérő helyesírási! címrendszavak, címleírásban mutatkozó szerkezeti eltérések (több kötetes művek, gyűjtemények, többes kiadások eltérő felfogású címleírása) és ezek minden, következménye a melléklapok, sorozati főlapok, utalók szintjén. Felmérésünkkel párhuzamosan — más indítókkal és szempontból — intézetvezetőségünk is vizsgálta a szolgálati katalógusnál folyó rekonstrukciós munkálatokat. ,,A vizsgálat" — a jegyzőkönyvben foglaltak szerint — ,,bár közvetve a rekonstrukció egészével foglalkozott, alapvetően mégis a munka termékének, magának a szolgálati katalógusnak részletekbe menő elemzését tekintette feladatának. Arra kívánt választ kapni, hogy — a rekonstrukció során megvalósultak-e a munka megindításakor kitűzött célok, azaz megfelelt-e a katalógus a vele szemben támasztott követelményeknek ; — hol mutatkoznak esetleges egyenetlenségek a katalógus építésében, illetve szerkezetében és ezeket milyen módon lehetne kijavítani, kiküszöbölni." A felülvizsgálat témánkat közvetlenül érintő két megállapítását érdemes kiemelni: 1. A katalógus nagy részénél — 70 —80%-ánál — a betűrendbesorolás nem okoz nehézséget. Az egyenetlenségek a fennmaradó 20-30%-nál mutatkoznak (uralkodói nevek, testületi szerző stb.), ezeken a helyeken adódhat eleve szétfutás (címleírási eltérés), illetve egyéni megoldások lehetősége. 2. Vitathatatlan, hogy egy milliós nagyságrendű katalógusnál, amelyen több munkatárs dolgozik, szükség van egy állandó szerkesztést magas szinten összehangoló, a kérdéseket az egész katalógus egységes szempontjából áttekinteni tudó revizor munkájára. Az igen gondos és nagy szakmai tudással végzett tanulmányozáson alapuló felülvizsgálat részletes adatai megerősítették saját felmérésünk tapasztalatait. A kettő összegezése alapján vonjuk le következtetéseinket. Elemzésünket szerény keretek között folytattuk és távolról sem tekintjük teljesnek. Kéthetes vizsgálat alatt természetesen nem minden katalógusszerkesz-