AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

II. Az OSZK történetéből - Kovács Ilona: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadói tevékenysége 1936-1944

14 1.; Dézsányi Béla: Sajtó és könyvészet. [1942]. 34 1.; Harsányi András: Német könyvtárak. [1942]. Egyet ny. 32 1. Mindezeket több bibliográfiai összeállítás egészítette ki: Mákkai László—M. Horváth Magda: A magyar könyvgyűjtő kézikönyve. [1939], 2311.; Zolnai Klára: Bibliographia bibliotheca regis Mathiae Corvint. [1942]. 160 1.; Radó Polycarpus: Index codicum manu scriptorum liturgicorwn regni Hungáriáé. [1941]. 62 1. A két fő vállalkozás mellett két darabbal folytatódik a Musicologica Hungarica c. sorozat: Gárdonyi Zoltán: Liszt Ferenc magyar stílusa. [Bp.] 1936. 152 1.; Takáts Menyhért: Liszt Ferenc érzelmi világa [Bp.] 1941. 208 1. A nagy sorozatokon kívül az önálló kiadványok sorában az évi jelentések és ebben az időszakban rendezett egy-két kiállítás katalógusain túlmenően (Szent István emlékkiállítás. 1939. 79 1.; Gróf Teleki Pál emlékkiállítás. 1939. 25 1.) lényegében Gulyás Pál két műve: a Bibliográfia kézikönyve és a Magyar írók c. ciklus mondható igazán jelentősnek. A bibliográfia kézikönyve a szerző vállalkozása, a könyvtár csupán kiadója. A szerző és a könyvtár között szabályos szerződés jött létre: ,,... A bibliográfia kézikönyve c. műve kiadása tárgyában hozzám intézett soraival egyetértek. E szerint munkája, mint az Orsz[ágos] Széchényi Könyvtár kiadványa fog megjelenni, a nyomdai munkát a Pécsi Dunántúli ny. rt. végzi, a nyomdaköltség Méltóságodat terheli, az Orsz[ágos] Széchényi Könyvtár azonban átvesz művéből 50 példányt. A mű 150 példányban jelenik meg, az Orsz[ágos] Széchényi Könyvtár a maga számára megvásárolt példányok, valamint az öt szerzői példány leszámítása után fennmaradó 95 példány kereskedelemben való értékesítését elvállalja ... Budapest, 1941. július hó 1-én."

16 A Magyar írók esetében a könyvtár teljesen magáénak érzi a feladatot és átvállalja az eredeti megbízótól, a Magyar Tudományos Akadémiától a mű gondozását. Nemcsak mint kiadó, hanem mint a kiadvány szellemi gazdája lép fel: „... a könyvtár e munkához hivatalos helyiséget és megfelelő tudományos apparátust bocsát rendelkezésére, ezenkívül pedig magára vállalta az év folyamán megjelent I. kötet nyomdaköltségét. A következő kötet megjelenését a befolyt előfizetések biztosítják."

17 A szétküldött felhívások ugyan mindössze 80 előfizetőt hoztak. Fitz József azonban elérte, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia 50 - 50 példányt átvegyenek. így azután sikerült 1939 és 1944 között a mű hat kötetét megjelentetni.

18 A korszak erőfeszítéseinek köszönhető a Magyar Könyvszemle újraélesztése, amelyet a 30-as években már-már az elhalás fenyegetett. A sok évtizedes hagyományokkal rendelkező folyóirat eredetileg a Széchényi Könyvtár kiadványaként jelent meg. A későbbiekben azonban a könyvtár nem tudta egymaga fedezni költségeit, 1936-ban megszületett a megoldás terve: „... a Könyvszemlét pedig, melyet az Osszágos Széchényi Könyvtár a saját erejéből nem tud fenntartani, a többi könyvtár erkölcsi és anyagi hozzájárulásával átalakítjuk a magyar közkönyvtárak közös szakközlönyévé" — írja a könyvtár évi jelentése.

19 Ez a megoldás 1937-től valóban biztosította a Könyvszemle folytatását: ,,Az év ... fontos eseménye, hogy újra megindult s negyedévenként pontosan megjelent a Magyar Könyvszemle. Ezt mindenekelőtt a többi magyar közkönyvtár rendszeres és állandó pénzbeli hozzájárulásának köszönhetjük. Ez a szervezett támogatás, egyúttal biztosítja folyóiratunk további fennállását."

20 A támogatás aránya, amely a Szemle anyagi bázisát képezte, a következőképpen alakult: 174