AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

II. Az OSZK történetéből - Kovács Ilona: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadói tevékenysége 1936-1944

Hozzájáruló intézmény 1937-ben 1938-ban 1939-ben Vallás és Közokt. Min Orsz. Széchényi Könyvt Bécsi Magyar Intézet Egyetemi Könyvtár (Bp.) Fővárosi Könyvtár József Nádor Műszaki és Gazd. Tud. Egyetem Könyvt Képviselőház Könyvtára M. Tud. Akadémia Könyvtára Orsz. Közp. Statisztikai Hiv. Kvt Szegedi Egyetemi Könyvtár Pécsi Egyetemi Könyvtár Székesfőváros Kp. Pénztára 1000 P 1000 P 100 P 500 P 120 P 100 P 200 P 200 P 100 P 300 P 100 P 1000 P 1500 P 2500 P 100 P 200 P 200 P 100 P 300 P 100 P 994 r 1500 P 100 P 1000P 100 P 200 P 200 P 100 P 300 P 100 P 198,60 P 3720 6000 4792,60P

21 Sajnos, a későbbiekben a Szemle nem közli ezeket az adatokat, de pénztárkönyve, az évi jelentések és az irattári anyag hasonló adatokról tájékoztatnak.

22 Mint láttuk, a fenntartás költségeiből továbbra is oroszlánrészt vállalt a Széchényi Könyvtár: 1000- 1500 P-t, melyet saját költségvetéséből fordított erre a célra. Továbbá a Könyvszemle anyagi bázisának jelentős forrása a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium évente megújuló segélye, mely általában 1000 pengőt tett ki.

23 Természetesen komoly anyagi erőt jelentettek még az előfizetésekből befolyt összegek.

24 Az újonnan alakult szerkesztőbizottság a fenntartó könyvtárak képviselőiből tevődött össze. Szerkesztője a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének megbízásából Trócsányi Zoltán lett. A folyóirat ilyen jellegű átalakulása változást hozott a folyóirat profiljában is. Míg a korábbi célkitűzések szorosan a könyvtár problémáit helyezték előtérbe ,,... a folyóirat, mint a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának hivatalos kiadványa ... elsősorban a múzeumi könyvtár érdekeinek előmozdítására lévén hivatva, ismerteti annak egyes csoportjait, beszámol az évi gyarapodásról, a végzett munkáról és teljes megbízható képet ad a könyvtár belső életéről .. . "

25 — s csak másodsorban szerepelt a hazai és külföldi könyvtárak problémáinak tárgyalása. Az újraindulás után már azt mondhatjuk, hogy a Magyar Könyvszemle alapvetően új programmal jelentkezett, perspektíváinak szélesedésével a Széchényi Könyvtár saját belső problémái háttérbe szorultak, s a magyar könyvtárügy kérdései nagyobb helyet kaptak, mint korábban. A korszak tudományos és publikációs tevékenységének legjelentősebb eredménye a könyvtár széles bibliográfiai programja, melynek középpontjában a magyar nemzeti bibliográfia kérdése állott. A különböző hazai kísérletek és külföldi példák egyre nyilvánvalóbbá tették, hogy a feladat megoldásának feltételei leginkább a nemzeti könyvtárban biztosíthatók. Ez a vélemény vert gyökeret szakmai körökben,

26 de azon túlmenően is a könvvtár felé fordult az érdeklődés.

27 175