AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

II. Az OSZK történetéből - Kovács Ilona: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadói tevékenysége 1936-1944

Az 1936-ban létrehozott Bibliográfiai Osztály elsőrendű feladatává a könyvtár bibliográfiai kiadványainak szerkesztését tették.

11 Ez osztály keretében működött Kemény György, Kozocsa Sándor, Szollás Ella, Droszt Olga. A Kézirattárban tervszerűen végezték a tár anyagának feldolgozását és publikálását. Az 194l-es jelentés így határolja körül a programot: „Egyébként a kézirattár valamennyi katalógusát óhajtjuk nyomtatásban kiadni, a Tár minden tisztviselője a katalogizálási munkákat e terv szem előtt tartásával végzi."

12 Több éven keresztül e program keretében dolgozott Bartoniek Emma, Tolnai Gábor, Hubay Ilona, Joó Tibor a Kézirattárban.

13 E néhány évet a kiadói program tartalmát illetően — mint említettük — lényegében nem választja el éles határ a korábbi időszaktól. Fitz József biztosítja az elődök által megindított nagy vállalkozások folytatását, de még nagyobb intenzitással, körültekintőbb szervezéssel. Már korábban bebizonyosodott, hogy a 20-as, 30-as évek fordulóján elindított sokféle sorozat folyamatos elkészítésére nincs elegendő kapacitás, ezért az erők összpontosításával elsősorban két nagy sorozat folytatását biztosítja. Mindenekelőtt a nagy hagyományokkal rendelkező széria, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának címjegyzékeit. Az 1895-ben indult kiadványt az az általános igény hívta életre, amely korábban a British Museum vagy a Bibliothéque Nationale nyomtatott katalógusait is elindította.

14 Ennek a feladatnak a jelentőségét minden vezetés felismerte és a vállalkozást folytatta. 1936 és 1944 között a sorozatban 4 mű látott napvilágot. Folytatódik Aldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címeres levelei 1904-ben megkezdett közreadása. Bár az utolsó 6 kötet nem a könyvtár költségén jelent meg, a kiadványt a könyvtár továbbra is magáénak tekinti.

15 1936-ban megjelenik Végh Gyula: Régi magyar könyvkötések c. kötet a Bibliofil Társasággal közösen, 1940-ben Lavotta Rezső: Kéziratos zeneművek 1924-1940. a Zenei Kéziratok 2. köteteként. Még ez évben Bartoniek Emma: Codices manu scripti latini. 1. Codices latini medii aevi. Jelentős fejlődésnek indult ekkor az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai c. sorozat. Ezekben az években szerkesztője Rédey Tivadar. Bár a sorozat láthatóan nem rendelkezett előre elkészített kiadói programmal, csupán keret elsősorban a könyvtárban folyó publikációs tevékenység számára, értékes tanulmányai jelentős sorozattá avatják. A sorozat túlnyomó többsége a kor általános érdeklődésének megfelelően történelmi tanulmányokat közöl. Erről már a címek is pontosan tájékoztatnak. Iványi Béla: Könyvek, könyvnyomdák, könyvtárak Magyarországon 1331 - 1600

'-ig [1937]. 1351.; Hubay Ilona: Missalia Hungarica, Régi magyar misekönyvek [1938] 105 1.; Szarvasi Margit: Magánkönyvtárak a XVIII. században. [1939]. 131 1.; Varjas Béla: Balassi Bálint istenes énekeinek első kiadása. [1940]. 261.; Joó Tibor: Magyar nyelvű filozófiai kéziratok a Széchényi Könyvtárban. [1940]. 27 1.; Szemző Piroska: A Pester Zeitung. Egy XIX. századbeli kormánylap története. [1941]. 40 1.; Jávor Egon: Hét kéziratos pozsonyi Missale a Nemzeti Múzeumban. [1942]. 126 1.; Szemző Piroska: Peter J. N. Geiger és Heckenast Gusztáv könyvillusztrációnk történetében. [1942]. 27 1.; Iladó Polikárp: Nyomtatott liturgikus könyveink kéziratos bejegyzései. [1944]. 121 1.; Teller Frigyes: Magyarország középkori hangjelzett kódexei. [1944]. 35 1. Mellettük megjelent néhány elméleti munka is: Trócsányi Zoltán: A XVIII. század magyar nyomtatványainak meghatározása. [1938]. 88. 1.; Kniezsa István: Cirillbetűs szláv szövegek nemzetközi tudományos átírása. [1939]. 173