AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Berlász Jenő: Az Illésházy-könyvtár. Fejezet az Országos Széchényi Könyvtár állománytörténetéből

harcos katolikusokká lettek.

161 Unokatestvéreik közül Ádámról tudjuk, hogy a Győr megyei Ásvány községben volt plébános s a nagyszombati egyetemen nyert teológiai doktori oklevelet. IV. Ferenc báró tanultságára nézve sajnos még közvetett adatunk sincs, de fiáról Miklós grófról udvari kancellári méltósága — amelyet 1706—1723-ig viselt kétségtelenné teszi a magas iskolázottságot. Ugyanez áll a szakszerűsödő feudális judicatúrában hasonlóképpen irányító szerepet betöltött további utódokra, József országbíróra ós János septemvirre. Istvánról, az utolsó Illésházyról pedig említettük, hogy filozófiai doktorátust szerzett a budai egyetemen. 4. Bármily gyérek a családtörténetnek ezek az adatai, mégis hozzásegítenek bennünket, hogy a dubnici könyvtárnak harmadfél évszázadon át történt fokozatos kialakulásáról vallott nézetünket alátámaszthassuk. A Bucsánszky-féle katalógusokból feljegyzésszerűen, az Országos Széchényi Könyvtár állományából kézzel foghatóan is számos olyan művet tudunk felmutatni, amely a grófi család tagjainak tudományos-írói tevékenységét s — ami ezzel szükségképpen összefügg — könyvszükségletét, könyvgyűjtését demonstrálja. Fentebb, a manuscriptum-gyűjtemény ismertetésekor már megemlékeztünk Illésházy István nádor nevéhez fűződő két kéziratról: egy politikai leveleskönyvről (Prothocollon partim de rebus Hungaricis) és egy kisebb, részben szintén politikai tartalmú jegyzetkönyvről (Oratio Stephani Illésházy etc.). Ezek ma is megvannak az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában.

162 S ismerjük a nádornak egy harmadik művét is: a Magyar Tudományos Akadémia Monumenta-sorozatában 1863-ban kiadott 1592—1603. évi kortörténeti jegyzeteit.

163 A másik nagy protestáns vezéregyéniségtől, Illésházy Gáspártól is jeles szellemi produktumok maradtak ránk. Ilyen a „Kézben viselőé koenyv" (Debrecen 1639) c. munkája,

164 és Viridarium (Trencsén 1643) című klasszikus idézetgyűjteménye,

165 ilyenek továbbá kéziratos jogtudományi jegyzetei (Notata varia juridica). Figyelmet érdemlő irodalmi munka fűződik Illésházy Ádám ásványi plébános nevéhez: az a Philosophia c. disszertáció, amellyel a nagyszombati egyetem bölcsészkarán 1656-ban a doktori címet elnyerte; az értekezés tulajdonképpeni szerzője azonban nem ő, hanem a praeses, Makar András jezsuita professzor volt.

166 Illésházy Gáspár ifjabbik fiának, Györgynek a nevét is fenntartotta a bibliográfia, mégpedig egy-egy lutheránus hit- és erkölcstani munka kapcsán: a Lant Dávid-féle Disputatio de justitia (Trencsén 1640)

167 és az Oratio ... continens quadrigam columnarum eihicarum (Trencsén 1642) c. saját írás.

168 További nevezetes dokumentum a kézirattár meglevő anyagában Illésházy Miklós kancellárnak hivatali működéséről sajátkezűleg írt diáriumszerű jegyzőkönyve 1706-1723-ig.

169 Kisebb jelentőségű, de szempontunkból mégis beszédes emlékek Illésházy József orvosságos könyvei,

170 valamint Illésházy Jánosnak ún. regnicolariái (országos érdekű iratmásolatai), görög-római auctorokból készített kivonatai, s feljegyzései a mozgalmas 1790. évi országgyűlésről.

171 Fennmaradt néhány autográf kézirat az utolsó Illésházytól is: jegyzetek és dolgozatok az egri líceumban folytatott jogi tanulmányairól.

172 5. De a könyvtár kontinuitására vonatkozó bizonyító eljárásunkban még egy lépéssel tovább is mehetünk. A gyűjtésre vonatkozó szorosabb konkrétebb tényekkel is szolgálhatunk. Átnézve az Országos Széchényi Könyvtár régi magyar '90