AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vizkelety András: A szép levél

A szép levél VI ZKELETY ANDRÁS Egy 1966-ban kiadott könyvtártudományi tanulmánykötetben érdekes munka jelent meg irodalmi- és tudós-levelek elemzéséről.

1 A cikk szerzője, Otto Wenig kizárólag tartalmi szempontból vizsgálta a kiválasztott leveleket, és minden egyes darab esetében a következő kérdésekre keresett választ: Ki a levél írója ? Ki a címzett ? Milyen külső és belső körülmények között készült a levél ? Van-e a levélnek valami jellemző mondanivalója az íróról, a címzettről és a korról? A levelek interpretációja során kiderült, hogy bár az egyes darabok „tartalmi" értéke különböző, mégis mindegyiknek van mondanivalója annak a számára, aki következetesen és megfelelő mértékű elmélyültséggel foglalkozik vele. Minden levélnek vannak azonban formai, esztétikai komponensei is, amelyek sok esetben rész-válaszokat, kiegészítő szempontokat nyújthatnak a levelek tartalmát és írójuk személyiségét illetően. A „szép levélnek" önálló, sajátos bibliofil értéke is lehet.

2 A levél esztétikájával kapcsolatos előmunkálatok eddig alig folytak, csak vele érintkező kutatási területeken találunk rá néhány szórványos utalást. A dolgozat elsődleges célja figyelemfelkeltés és az ezen a területen felmerülő szempontok összeállítása a lehetőségekhez mért bő szemléltető anyag kíséretében. Szükséges volt, illetve célszerűnek látszott, a megvizsgált levél-anyagnak többféle szempontból való korlátozása. A levelek mind az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonát képezik, és általában a XIX. század közepétől a XX. század elejéig, többségükben a századforduló körül íródtak. Összefügg ez részben a századforduló személyiség-kultuszával, amelynek sokféle művészi tükröződése ismeretes és ami a leveleknek az egyéniséghez illő alakításához a megfelelő kultúrtörténeti milieut adta, részben pedig a kor fejlett nagyüzemi papíriparával és a grafika ipari módszereivel. Itt szeretném még megemlíteni, hogy ezeknek a lehetőségeknek a felhasználását természetesen a levélíró anyagi, szociális és műveltségi viszonyai is korlátozták. Szerepet játszottak benne még a papírgyártás és a papírkereskedelem üzleti érdekei is, amennyiben minél nagyobb kínálatot igyekeztek teremteni a levélpapírok terén. A XX. század elejétől fogva azután egyre nagyobb szerepet nyert a magánlevelezésben is az írógéppel írott levél, amely a levelet, legalább is külső alakját tekintve, objektívebbé, személytelenebbé tette. A levelek célját, jellegét tekintve is alkalmaztam megszorítást, kirekesztettem az üzleti, reklám- és alkalmi jellegű darabokat: cégek, szállodák leveleit, karácsonyi, újévi stb.. kártyákat. 409