AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vizkelety András: A szép levél

Az eddigi Magyarországon megjelent gyűjteményes levélkiadványok

3 csak szórványos diplomatikai jellegű megjegyzéseket tartalmaznak a levelek alakjára és a pecsétekre vonatkozólag. A levelezéssel foglalkozó elméleti irodalom sem tér ki esztétikai kérdésekre. A középkori formuláriumok csak tartalmi, mégpedig — céljuknak megfelelően — hivatalos jellegű tartalmi vonatkozásokkal foglalkoznak, a mintaleveleken kívül általános utasításokat csak elvétve adnak. A formuláriumok késői utódai, a levelezőkönyvek már a mintaszövegeken kívül közölnek a levélírással kapcsolatos elméleti tudnivalókat is, a magyar levelezőkönyvek közül legrészletesebben az 1816-ban kiadott gyűjtemény: ,,A' Papirosnak, mellyre a' levelet írni akarom, tisztának, és ha nagy rendűhez írok, jó félének, 's szépen körűimetszetnek kell lenni, ha fél árkust veszek tsak, nem kell a' levelet hosszszában, hanem a'mint nevezik in quarto írnom, hogyha pedig hoszszában akarok írni, egész árkust kell elővennem, külömben azt teszi hogy sajnálom tőle az üresen menő fél-árkust. Nagy tekéntetű Uraságoknak coperta borítékban kell írni, esmérőseimhez, atyámfiaihoz barátimhoz coperta nélkül is írhatok. A' copertának pedig mindég vastagabb papirosból kell lenni ... A' széjJ kezekhez küldötteket inkábbára 1. kép 410