AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Csapodiné Gárdonyi Klára: Adalékok egy korvinának tartott kódex hitelességének kérdéséhez - Á propos d'un manuscrit supposé corvinien

Nem szóltunk még a kézirat írástípusáról, amely legvalószínűbben XVI. századi kurzív írásnak látszik. Ha ezt a körülményt figyelmen kívül lehetne hagyni, akkor határozottan állítanánk, hogy a kérdéses kézirat XVIII. századi bibliofil készítmény. Ebben az esetben a díszítmények motívumait és színeit, nápolyi—római jellegét — beleértve a címlapon kívül a még egyszerűbben díszített négy lapot is — a klasszicizmus korával lehetne összefüggésbe hozni, amelynek nem egy mo-tívuma a XVIII. században nagyobb ütemben meginduló itáliai ásatások (Pompei, Herculaneum, Ostia antica) során feltárt épületekből és falfestményekből merített elemekre vezethető vissza.

13 Végezetül visszatérve kündulópontunkhoz, nem lehet döntően nyilatkozni a kézirat keletkezési idejéről, egy azonban bizonyos: csakis később készülhetett,, semmint hogy a budai Corvina-könyvtárral bármiféle összefüggésbe lehetne hozni. Jegyzetek 1. Hevesy, A. de: La bibliotheque du roi Matthias Corvin. Paris 1923. 67. 1. 2. A catalogue of rare and valuable books. N° 371. London, 1922. 3. Az M A betűk magyarázatánál mutatkozó bizonytalanság szempontjából jellemző, hogy B. Quaritch egy korábbi munkájában {Paleography. Notes upon the history of writing. London 1894. 81. p.) Marcus Aureliusn&k vagy Marcus Antoniusnak fogta fel a betűket és a fölöttük látható képre vonatkoztatta őket. (Megjegyzem, hogy Quaritch-nak ezt a munkáját csupán Weinberger hivatkozásából ismerem: Beiträge II. 77. p. Sitzungsberichte der Kais. Akad. der. Wiss. in Wien, Philos.-Hist. Kl. Bd. 161. 4.) 4. Catalogue of illuminated manuscripts. London, 1931. 119. sz. 5. OSZK Irattár 2345/1966. sz. 6. OSZK Irattár 2197. és 2376/1966. sz. 7. OSZK Irattár 3/1967. sz. 8. OSZK Irattár 2248/1966. sz. 9. OSZK Irattár 71/1967, valamint vö. Weiss, Th. K.: Handbuch der Wasserzeichenkunde.. Leipzig, 1962. 63-65., és 133. 1. 10. OSZK Irattár 372/1967. sz. 11. OSZK Irattár 87/1967. sz. 12. OSZK Irattár 989/1967. sz. 13. A köv. művekben találtunk analógiákat a kódex egyes motívumaihoz: Borda M.: La pittura Romana. Milano 1958; Lübke-Pernice: Die Kunst der Römer. Wien, 1958. Á propos a"un manuscrit suppose corvinien K. CSAPODI—

GÁRDONYI Andre Hevesy, dans son ouvrage '«La bibliotheque du roi Mathias Corvin»' (Paris, 1923.

~ 67 p.), prend pour corvinien authentique et décrit comme tel un manuscrit contenant les Trionfi de Pétrarque. Jusqu'á ces derniers temps, nous ignorions le lieu oű se trouvait ce manuscrit, de mérne que la personne qui le posséda. Enfin, en 1966, le détenteur du codex, désireux de l'échanger contre un autre manuscrit de valeur égale mais ayant de Pintérét par rapport ä l'Angleterre, donna signe de vie. Invite á Budapest, il présenta le manuscrit aux spécialistes hongrois qui avaient ainsi la chance de voir en original le manuscrit en question. Les avis des spécialistes, conjointement avec les résultats des analyses, nous permettent de conclure — sans pouvoir établir définitivement la date de la naissance du manuscrit — qu'il ne peut avoir été execute qii'a une période postérieure a l'existence de la bibliotheque du roi Mathias et qu'aucune relation n'est ä supposer entre ce codex et la biblio383-