AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Csapodiné Gárdonyi Klára: Adalékok egy korvinának tartott kódex hitelességének kérdéséhez
fel, hogy a Mátyás számára 1485—1490-ben készült kódexek a legdíszesebbek é» különösen díszesen állították ki általában azokat a kéziratokat, amelyek Petrarca Trionfi\kt tartalmazták. Ez a kódex viszont nagyon egyszerű díszítésű. 6 Berkovits Ilona — aki a szakvéleményében felhozott érveket és analógiákat egy később megírandó tudományos cikke számára tartotta fenn — megállapítja, hogy a kézirat díszítése nem firenzei jellegű, hanem délolasz, nápolyi vagy római iskolából került ki. 7 Magam is hasonló eredményre jutottam. 8 A kézirat vizsgálata közben — sajnos már a rendelkezésre álló idő legvégén — érdekes és meglepő adat birtokába jutottunk. Amikor a kézirat lapjait az Országos Levéltár ultraibolya-készülékével átvilágítottuk, a címer alatt átfestés nyomait keresve, ezt ugyan nem találtuk, helyette azonban a címlap bal oldalának közepén átlátszó, víz jegyszerű, verzális betűk tűntek fel. Ezeket első — és sajnos egyetlen alkalommal való — látásra elolvasni nem lehetett, mivel a betűk negatív képe látszott. Ezután sor került még infravörös átvilágításra is, ez azonban nem hozott döntő eredményt, mivel az említett betűket egyáltalában nem mutatta ki. A fölmerült kételyek és problémák további vizsgálódást tettek volna szükségessé, Mr. Robinsonnak azonban vissza kellett térnie Londonba, és természetesen magával vitte a kéziratot is. Ezután széleskörű kutatást indítottunk, főleg abban a tekintetben, hogy milyen eredetűek lehettek a Petrarca-kézirat címlapján az ultraibolya sugár alatt látható betűk. A levélben megkérdezett intézményeknek (Forschungstelle Papiergeschichte, Mainz és Deutsches Papiermuseum, Grein-Leipzig) nehéz volt az eredeti ismerete nélkül, pusztán fénykép alapján véleményt adniuk, de mindkét helyről óvatosságot tanácsoltak. A Deutsches Papiermuseum válasza azonban leírásunk alapján felvetett egy olyan megoldást, amely már bennünk is felmerült, hogy ti. a kézirat alapanyaga nem pergamen, hanem a pergamenhez megtévesztésig hasonló anyag, ún. velinpapír. A velinpapír vízjegyei szoktak ugyanis olyan jellegű verzális betűkből állni, amilyeneket a kézirat átvilágításakor láttunk. 8 Ilyen papír Angliában 1757-től kezdve, Olaszországban 1796-től kezdve fordul elő. Gyártottak ugyan már a XVI. században is műpergament, illetve a pergamenhez igen hasonló anyagot, de víz jegyes műpergamen tudomásunk szerint csak a XVIII. század folyamán készült. Közben levélben más neves szakértőket is megkérdeztünk a kéziratot illető egyes kérdésekben, és érdekes, ha a problémákat egyértelműen meg nem is oldó válaszokat kaptunk. Elisabeth Pellegrini, a párizsi Institut de Recherche et d'Histoire des Textes latin szekciójának vezetője válaszában azt írta, hogy azM A betűk legvalószínűbben a díszítmények készítője nevének kezdőbetűi. 10 Ez elvben egybevág Balogh Jolán már említett szakvéleményével. M lle Brayer, az előbb említett párizsi intézmény helyettes igazgatója azt közölte, hogy olyan nevű műgyűjtőt vagy gyűjteményt, mint amilyen a kézirat előzéklapján szerepel (De La Roche-Lacarelle), ez idő szerint nem ismernek. 11 Irma Merólle-Tondi, a firenzei Biblioteca Medicea-Laurenziana igazgatója, válaszában azt írja, hogy nem hiszi, miszerint a kérdéses Petrarca-kézirat Mátyás számára készült volna, hanem hogy kifejezetten a Medici-család valamelyik tagja számára készült. 12 Itt említjük meg, hogy a magunk részéről is azon a véleményen vagyunk, hogy a kézirat — minthogy benne átfestetlenül a Medici-címer van — e család valamelyik tagja számára készülhetett. A monogramot vagy a tulajdonos,, vagy a készítő kezdőbetűinek tartjuk. 382
