AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Csapodiné Gárdonyi Klára: Adalékok egy korvinának tartott kódex hitelességének kérdéséhez
Adalékok egy korvinának tartott kódex hitelességének kérdéséhez GSAPODINÉ GÁRDONYI KLÁRA Hevesy, a XX. század első évtizedeinek külföldön is széles körben ismert korvina-kutatója, Mátyás király könyvtáráról szóló nagy művében 156 kódexet ír le, mint hiteles korvinát. Ezek között a 47. számú egy olasz nyelvű, Petrarca Trionfi v. művét tartalmazó kézirat. 1 A leírás szerint a mű címlapján a Medici-család címere s mellette kétoldalt M A betűk láthatók. Ezen az alapon Hevesy a kéziratot azok közé sorolja, amelyeket — mint ismeretes — Mátyás rendelt meg, de amelyek a király váratlanul bekövetkezett halála miatt a Medici-család birtokába kerültek. Hevesy hivatkozik Bemard Quaritch londoni cég nyomtatásban megjelent árverési katalógusára 2 , amelyből ő ezeket az adatokat merítette. Ez a Quaritch-féle katalógus nem közölt reprodukciót a kódex címlapjáról, s az M A betűket Maestro Attavanténak magyarázta. 3 Hevesy leírásában az M A betűk úgy szerepelnek, mintha azok a címer mellett kétoldalt lennének, holott a valóságban a címlap bal oldalán lent egymás mellett vannak. Ez a körülmény azért lényeges, mivel azt bizonyítja, hogy Hevesy pusztán a Quaritch-féle katalógus szövege alapján következtetett, a kéziratot azonban eredetiben nem látta. A Mátyás-féle kódexekben valóban gyakran fordulnak elő az M A betűk kétoldalt a címer mellett. Egyetlen esetben, a New Yorkba került Didymus-kódexnél szerepelnek két ízben is egymás mellett: a címlapon baloldalt a Mátyás királyt ábrázoló, jobb oldalt a Beatrixot ábrázoló miniatúra fölött. A kérdéses Petrarca-Jcódexben azonban nincs Mátyás- vagy Beatrix-portré és a két betű nincs kiemelt helyen. Alig, hogy Hevesy említett munkája megjelent, a Quaritch-cég újabb katalógust adott ki 4 , amelyben már Hevesyre hivatkozva hiteles korvinaként bocsátotta áruba a kódexet, 1500 fontért, de egyúttal megtartotta Attavante nevét. Nem vették észre, hogy így az M A monogrammal egyszerre kettőt bizonyítottak: egyrészt azt, hogy a kódex korvina, másrészt, hogy Attavante festette. Ez a katalógus már reprodukciót is közölt a kézirat címlapjáról. Űgylátszik, a későbbi korvina-kutatók figyelmét elkerülte ez a reprodukció, mert egyáltalában nem foglalkoztak ezzel a Petrarca-kézirattal. Igaz, hogy hollétéről nem lehetett semmit tudni, még később sem, mert amikor 1962-ben, korvina kutatásaink során felvilágosítást kértünk a Quaritch-cégtől, hogy annak idején ki vette meg a kódexet, illetve, hogy ki annak jelenlegi tulajdonosa, érdeklődésünk nem járt eredménnyel. 1964-ben került árverésre Londonban a Sotheby-cégnél a Cyprianus-kódex, 379
