AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

72. Hóman: A MNM . . . 17 — 18. 1. — Álljon itt neve mindazoknak, akik a nagy munkában részt vettek (Hóman felsorolja nevüket, ld. jelentés, 52. 1.) kiváló buzgalommal." a levéltár vonatkozásában Sulica Szilárd vezetése mellett ZsinTca Ferenc, Czobor Alfréd, Balogh László, Sohár Lajos, Eperjesy János, a hírlaptárban Borzsák István, Goriupp Alisz, Gáspár Margit, Alapi Salamon István, a nyomtatványosztályban Nyireő István vezetésével Pánity Vukoszava, Gásoár Margit, Sohár Lajos, Kozocsa Sándor, Hevesi András és Eperjesy János, kiket lelkes buzgalommal segítettek az ideiglenesen alkalmazott egyetemi hallgatók és könyvtárunk derék altisztjei." 73. Nyireő: A MNM OSZK átszervezési munkálatai, 33 — 34. 1. — Az épület kérdését azonban természetesen Hóman is felvetette és megvalósítását támogatta. (Hóman: A MNM . . . 17-18. 1. 74. A MNM ... 16. 1. '75. Nyireö: A MNM OSZK átszervezési munkálatai. . . 34. 1. 76. Nyireö: A MNM OSZK átszervezési munkálatai, 34 — 36. 1. '77. Nyireő: Pályám emlékezete, 10. fej. 9 — 19. 1. (Kézirat a szerző tulajdonában.) Nyireő először a tanulmányom következő fejezetében tárgyalt Eszterházy-utca új könyvtárpalota tervét dolgozta ki, melyet a következő fejezetben ismertetek. A Múzeum épületén belüli terjeszkedéssel kapcsolatos tervet Nyireő azért tartotta könnyebben megvalósíthatónak, mert az Eszterházy-utcai terv „túlhamar fordult kátyúba, és az állami költségvetés lehetőségei szintén egyre kedvezőtlenebbé fordultak." (Kézirat, 10. 1.) Ilyen körülmények között kérte fel Hóman Nyireőt a Múzeum épületében való könyvtári terjeszkedés tervének a kidolgozására. 78. Nyireő, u. o. 9. 1. 79. Az alaprajzokat a megmaradt fotókópiákról készített másolatokban mutatjuk be, a nagy keresztmetszet kivételével, melyet az OSZK szakértővel teljesen hű másolatként átrajzoltatott. 80. E gondolat kialakulásának időszakára és körülményeire tanulmányom korábbi fejezeteiben már utaltam. 81. Hóman: A MNM. . . 17 — 18.1.: „A városrendezés programmjában ma még könnyen beleilleszthető volna a Múzeum-kerttel egyesítendő terület kertesítésének terve, központjában a Nemzeti Múzeum pendantjaként építendő új, nagyobbszabású könyvtárpalotával, melynek felépítésére 15 — 20 év múlva kerülhet sor." 82. Itt mondok köszönetet mind a magam, mind Nyireő István nevében Sebestyén Géza h. főigazgatónak azért a segítségért, amellyel lehetővé tették e rendkívül érdekes ceruzarajz-dokumentumok átmásoltatását. (T. T.) 83. Nyireő: Pályám emlékezete, 11. fejezet. Kézirat, 1 — 11. 1. 84. Figyelemreméltó, hogy a tervezett épület alapterülete nagyobb lett volna a Múzeum épületénél, melynek mérete 107 m x 72 m, vagyis 7704 m

2

, az udvarok alapterülete mind a két épület esetében 2400 m

2 körüli. 85. Nyireö id. kézirata, A Könyvtár új otthonának kubatúrája a Budavári Palotában kereken 250 000 légköbméter lesz. 86. Az Országos Gyűjteményegyetem Tanácsának 1922. november 18-án tartott alakuló ülésén a következőket jelentette ki: „Mikor a Nemzeti Múzeum helyszűke következtében kritikus helyzetbe került, Wlassics Gyula kultuszminisztersége meghozta a Szépművészeti és Iparművészeti Múzeumokat... A természetes folyamat az lett volna, hogy a Nemzeti Múzeumból fokozatosan úgy váljanak ki a többi tárak is, hogy a Pofiak gyönyörű palotája teljesen az Országos Széchényi Könyvtár rendelkezésére maradt volna, mely célra ez épület megfelelő belső alakítással alkalmas is lenne. Mindezzel azonban a Millenniumtól az összeomlásig eltelt negyed század — mely annyit politizált — adós maradt. És ma itt állunk a túlzsúfolt, fulladozó tárainkkal. . . Engedjenek nekem hát szabad kezet, hogy a könyvtárügyünk bajain rendszeres akcióval segíthessek." 87. A természettudományok érdekében teendő intézkedésekről szóló törvényjavaslat. Nyomtatásban megjelent a nemzetgyűlési irományoknak köteten kívüli egyik füzetében. Idézi Magyary Zoltán: A magyar tudománypolitika alapvetése c. könyvében (Bp. 1927) A tudományegyetemek c. fejezetben (215. 1.) 88. Terveit széles körben ismertette, igénybevéve az összes publikációs lehetőségeket, közöttük a sajtót is. (ld. Pesti Napló, 1927. dec. 22., u. o. az 1928. évben megjelent vezércikkeit, melyeket számos művében idézett.) Témám szempontjából a következő kiadványok figyelemreméltóak: Klebelsberg művei közül: Beszédei, cikkei és törvényjavaslatai, 1916 — 1926. Bp. 1927.; Neonacionalizmus, Bp. (é. n.). Klebelsberg működésével kapcsolatban 224