AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

majd a könyvtár tíz helyiségéből további négynek — az oklevéltárnak, a kézirattárnak, az őr dolgozószobájának és az olvasóteremnek — a bútorzatát. (Acta MuseiNat. Hung. 1844. év: 688., 934; 1845. év: 127., 414., 729., 2770., 1846. év: 174., 259; 1854. év: 2374.) A nagyterem bútorzata mintegy 1900 forintba került. — Itt mutatunk rá arra, hogy a bútortervek készítésekor a mai értelemben is céltudatos és hasznos együttműködés alakult ki Horvát és Polláck között. Horvátnak módja nyílt arra, hogy Pollack bútorterveit gyakorlati könyvtári szempontból ellenőrizze, kiegészítse. Javaslatait Polláck jórészt figyelembe is vette. (Windisch, id. mű: 267. 1.) — Az új épületbe való beköltözés pontos ideje 1846 nyara. (Acta Musei

Nat. Hung. 1846. év: 1695., 2336., 2413.; vö. Windisch, id. mű: 269. 1-el.) — A Ludoviceumba költöztetett állományrészeket 1846 tavaszán szállították át az új épületbe. (Mátray, id. mű: 41. 1.) 5. A könyvtár az új épületben 14 termet és 3 zárt folyosót kapott. Úgyszólván a század végéig ebben a vonatkozásban, alig változott a helyzet. (A MN Múzeum Könyvtára, 1896. 5. p.) Igazán bebútorozottan még 1859-ben is csak 1 terem volt, éspedig az északi nagyterem, melyben az első világháború után a vasszerkezetű könyvraktár kapott helyet. Kétségtelen azonban, hogy az új épület és a berendezés a kezdeti időben s átmenetileg megteremtette a könyvtár rendezésének és használatának nélkülözött alapfeltételeit s a régóta szünetelt könyvtári munka újra megindulhatott. (Windisch, i. m.: 269. 1.) 6. „Ebben az évben vált a könyvtár igazi nyilvános könyvtárrá az által, hogy a ma (1902. — T. T.) olvasótermül szolgáló helyiséget megfelelő módon bebútorozták és a nyilvánosságnak átadták." (A MN Múzeum, múltja és jelene, alapításának századik évfordulója alkalmából, írták a MNM tisztviselői. Bp. 1902. 7. 1.) 7. A MN Múzeum múltja és jelene.. . 7. 1. 8. Nyireő István: A MNM Országos Széchényi Könyvtárának átszervezési munkálatai. Bp. 1927. 5. 1. 9. Hóman Bálint: A Magyar Nemzeti Múzeum öt éve. Jelentés az Intézet 1924—1928. év állapotáról és működéséről. Bp. 1929. 5 — 6. 1. 10. Jankovics Béla: A Magyar Nemzeti Könyvtár. Bp. 1895. 22. 1. 11. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1898. évi állapotáról. Bp. 1899. 2.1. 12. U.o. 5. 1. A helyiséget a földszinti, keleti szárnyon kapta a könyvtár, a feljárati lépcső tengelyében. .13. A MNM múltja és jelene, 13. 1. — Az állomány a századfordulóra a következő képet mutatta az 1900. évi állományrevízió adatai szerint: 178 578 a Nyomtatványosztályon rendszeresen lajstromozott és könyvtárilag kezelt kötet, ezenkívül külön kezelésben, vagy önálló csoportként felállítva 179 109 nyomtatvány, „úgyhogy a nyomtatványosztály állományának darabszáma 357 687. Ebből inkunábulum 1100 kötet. Az olvasóhelyek száma a könyvolvasóban 80, a hírlapolvasóban 20 volt. A forgalom 1901-ben: 23 214 olvasó, használt állomány összesen 77 706 db. (Fentebb i. m., 12., 13., 14.1.) 14. Gulyás Pál: Fejérpataky László, 1857—1923. Nekrológ a Magyar Könyvszemlében. 1923. 10 —11. 1. — E törekvésekre jellemző, hogy 1896-ban bebútoroztatta a bejáró folyosót, a könyvtártermekbe új állványokat állíttatott be, 1901-ben a földszinti levéltári helyiségeket bútoroztatta be, 1902-ben a két nagy munkaterembe karzatot építtetett. 15. Hóman, i. m., 8. 1., Szálay Imre: A MN Múzeum gyűjteményének méltó elhelyezése. Bp. 1907. 23. 1. 16. Gulyás, i. m., 11. 1., Jelentés a MN Múzeum 1905. évi állapotáról. Bp. 1906. 12. 1. 17. Jelentés a MN Múzeum 1913 — 1923. évi állapotáról és működéséről. Bp. 1926. 6. 1. 18. Szálay Imre: i. m. 5. 1. — A Hírlaptárt 1884-ben alapították, az úgyahogy rendezett hírlapanyag 1889-ben volt közhasználatra átadható. (Fejérpataky, i. mű: 1902. 8. 1.). Az elhelyezési viszontagságokra jellemző, hogy az új tárat 1889-ben egy folyosóra (a későbbi ruhatári, jelenleg a szakkatalógust magában foglaló folyosón) helyezték el, mely karzattal rendelkezett. 1895-ben a bejárati folyosó bebútorozása következett, majd a lépcsőházi helyiségé, mindkettőben ekkor hírlapanyagot tároltak. 1909-ben a múzeumépület pincéjébe is helyeztek hírlap duplum anyagot, 1910-ben egy újabb folyosót láttak el pótállványokkal, mígnem 1912-ben a Szentkirályi utca 7. szám alatti házban bérelt a könyvtár helyiséget hírlaptári anyag elhelyezésére. (Goriupp, Alisz: A Magyar Nemzeti Múzeum hírlaposztálya fennállásának első félévszázadában, 1884—1934. Bp. 1934. 11 — 14. 1.) E magánházból költöztették át a kihelyezett anyagot a Festetich-palota nedves istállóhelyiségeibe. 19. U.o. 6. 1. 20. U.o. 218