AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

21. Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete, 1836 — 1926. Bp. 1927. 55. 1. — A Magyar Mérnök- és Építész Egylet felirattal fordult a kormányhoz, hangsúlyozva: „Nem tartjuk esztétikai szempontból lehetségesnek, hogy. . . (a Nemzeti Múzeum) ma már valóban műemléket alkotó egységes épülete szárnyakkal vagy kisebbszerű toldalékokkal nagyszerű hatásában befolyásoltassák. Nem hisszük, hogy találkozzék magyar építőművész, aki ily föladatra vállalkoznék." (MMÉE Heti Értesítője, 1907.) 22. Az ügyirat száma: 95778. M. kir. vallás és közoktatásügyi Miniszter. A rendeletet a könyvtárban Kt 976/909. sz. a. iktatták. 23. A miniszteri rendelet által megjelölt két könyvtár kiválasztása szerencsésnek egyáltalában nem volt mondható; a berlini Central-Bibliothek jellegzetes, konzervatív, német közművelődési könyvtár volt, a bécsi Hofbibliothek pedig a maga elavult, teremkönyvtári rendszerével, régi könyvtári berendezésével követésre méltó példának semmiképpen sem szolgálhatott. A tanulmányútra a miniszter Fejérpatakyt, Fittler Kamii iparm. iskolai igazgatót, Kertész K. Róbert min. műszaki tanácsost és Sváb Gyula min. főmérnököt jelölte ki. A tanulmányutat a miniszteri rendelet értelmében 1909. december 31-ig be kellett fejezni. — A tanulmányút megtörtént, a bizottság jelentése nem áll rendelkezésre. Nyireő István mutat rá találóan (Pályám emlékezete, 10. fej. 10. p. Kézirat): „Mulatságos, hogy Bécsben a Hofbibliothek régi épületében csak negatív tapasztalatokat lehetett ekkorban szerezni. Berlinben pedig Zentralbibliothek nevű intézmény nincs is. Valószínűleg az eléggé nem tájékozott Fejérpataky a Preussische Staatsbibliothek akkor tervezés alatt álló palotájára gondolt. .." 24. Kt. 1020/909. — Egy feljegyzés, nem eléggé világosan, a könyvtár állományát folyóméterekben adja meg, a következő értékekben: ,,A könyvtár összes helyiségeinek állománya: a könyvtár folyómtr 6190 mtr — könyvek folyómtr 7030, ezekből 2° 687 mtr 4° 771 mtr — Kézirattár 613 mtr — kéziratok 505 mtr — hírlapállomány folyómtr 1182 — hírlapok 1221" 25. Kt. 1020/909. sz. 26. Ua. — Ez az irat a korábbi építési programhoz képest az egyes fontosabb (tehát nem az összes) helyiségek alapterületi igényét is tartalmazta, a területi igényt összegezni a hiányos megjelölések következtében nem lehet. Jellemző, hogy a tárolóhelyiségekkel kapcsolatos igényeket polcfolyóméterekben adták meg, hírlapok számára 7600, könyvek számára 18 000 polcfolyóméter vasállványzatot kértek, a kétoldalas vasállványok tengelytávolságát 150 cm-ben jelölték meg. — A programot a minisztérium műszaki megbízottai december 22-én vitatták meg. A megbeszélésre Fejérpatay a Könyvtár dolgozói közül Horváth Ignácot, Szinnyei Józsefet, Fitos Vilmost, Sebestyén Gyulát, Bártfai Szabó Lászlót Melich Jánost, Gulyás Pált és Havrán Dánielt hívta meg. (Kt. 976/909. sz.) 27. A bírálóbizottság elnöke Molnár Viktor államtitkár. Tagok: Szálai Imre min. tan., a Nemzeti Múzeum igazgatója, Fejérpataky László udv. tan., a MNM Könyvtár igazgatója, Fittler Kamill udv. tan., építész, a m. kir. Iparműv. Isk. igazgatója, Szász Károly műsz. oszt. tan., Kertész K. Robert min. műsz. tan., Sváb Gyula műsz. főmérnök, Nagy Virgil építész műegy. ny. r. tanár a MMÉE részéről, Hoepfner Guido építész a MESZ részéről. Póttagok: Sándy Gyula építész, tanár a MMÉE részéről, Rainer Károly a MESZ részéről. — Jellemző, hogy Erdélyi Pál neve kimaradt a bírálóbizottságból, pedig Erdélyi funkcionális tervei (1902 —1905) alapján épült meg 1907 — 1909 között a kolozsvári Egyetemi Könyvtár új épülete. Valójában egyedül ő volt valóban illetékes arra, hogy mint neves könyvtárépítési szakértő a tervpályázat során hasznos szolgálatokat tehessen a nemzeti könyvtárnak. Hiába keressük azonban a bírálóbizottságban Erdélyi Pál építészét, Korb Florist, a kitűnően megalkotott kolozsvári Egyetemi Könyvtár tervezőjét, pedig 1909-ben maga Apponyi avatta fel a Könyvtárt. A pályázat nyertesét 3000 koronával kívánták jutalmazni (II. díj 2000 K, III. díj 1200 K.) Sváb Gyula, mint a bírálóbizottság titkára 1910. január 7-én a bírálóbizottsági tagoknak megküldte a tervpályázati hirdetményt, a tervezési programot, s a tervpályázati szabályzat 1 — 1 példányát azzal a kéréssel, hogy azokat tanulmányozzák és észrevételüket annak idején, „a pályázati program revideálására kiküldött szűkebb bizottsággal közölni szíveskedjék." (Kt. 1020/1909. sz. irat melléklete.) 28. Keltezése 1922. IV. 18., száma Kt. 156/922. 29. Gulyás szerint ,,1909. végén egy a tudományos élettől távolfekvő s egyébként sem alkalmas telken akarta fölépíttetni az Országos Széchényi könyvtár egészen önálló palotáját (a minisztérium — T. T.), de ez a terv sem jutott túl az első tervezgetés stádiumán" (Gulyás P.: Fejérpataky . . . 11.1.).— Hóman (A MNM öt éve. . ., 8.1.) a következő észrevételeket tette 1929-ben a tervvel kapcsolatban: „a Széchényi-Könyvtár kitelepítésére 219