AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

onmumnort K-ryy 20. ábra Az Eszterházy utcai könyvesház kelet-nyugat irányú metszete, a — étterem; nyilt erkéllyel; b — folyórat olvasó; c—f — tisztviselői dolgozószobák; g — hírlaptári duplumok; h — történelmi képcsarnok; képtár; i — központi címtár, galéria; Te — OSZK címtárak; l — forgalmi központ; m — kézikönyvtárak; n — hírlapraktár; o — előadóterem;^ — udvari átjáró; q — kocsiszín; r — fűtőanyagraktár; s — nagyolvasó; t — ua. erkélye; u — írás- és könyvtörténeti múzeum; v — előcsarnok; w — szélfogó; y—z — raktárak A II. emelet (lásd 15. ábrát) a különgyűjtemények, írás- és könyvtártörténeti múzeum szintje, raktárakkal, munkahelyekkel. A III. emelet (lásd a 16. ábrát) közepén, az épület kelet—nyugati irányú tengelyében van a használati-forgalom központja a kölcsönzéssel, tájékoztatással, a katalógusokkal („címtárakkal" a korabeli terminológia szerint). E központi tértől, ahol mai értelemben is modern elvek szerint települt volna egyetlen szinten a tájékoztatás-kölcsönzés-katalógusok, reference-kézikönyvtár szomszédságában a nagyolvasóterem, ide kerültek volna a szakolvasótermek, hírlap és folyóiratolvasó, az Apponyi és Todoreszku könyvtár, a régi és ritka könyvek gyűjteménye s a kézirattár. Figyelemreméltó a nagyolvasóterem tervezett megfogalmazása: háromszint magasságú, nyugati üvegfalas oldala nyílt oszlopsoros teraszra nyílt volna, a másik három oldala galériás. E 650 m

2 alapterületű teremben 96, a szakolvasókban 30—30 olvasó számára terveztek helyet kétszemélyes asztaloknál. A könyvszállító állomástól északra és délre 10—10 olvasófülke állt volna a kutatók rendelkezésére. Az ún. forgalmi központ emeletes csarnokának felső szintjén kapott volna helyet a központi katalógus. A IV. szinten (lásd a 17. ábrát) Nyireő az aprónyomtatványok és plakátok gyűjteményét, a térképtárat, a metszetek és díszművek tárát, mikro- és fotótékát, a hírlapszelvény archívumot, dolgozószobákat, kézikönyvtárakat stb. helyezte volna el. Az V. szinten (lásd a 18. ábrát) két teremben a külföldi magyarság 1919 utáni és a magyar kérdés 1896 utáni külföldi irodalma kapott volna helyet, a történeti képcsarnokkal. (Ld. még a két metszetet: 19—20. ábra.) Külön kell szólnunk a könyvraktárról, amelyet az épület északi tömbjében kívánt elhelyezni Nyireő 2,25 m belmagasságú raktártermekben, a vasállványzatok tengelytávolságát 1,33 m-ben jelölve meg. A szintek tömör betonmenyezettel készültek volna, gumiburkolással, a közbenső padlók drótüvegpadlóval. 210