AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

A hírlaptári anyag az épület középszárnyában kapott volna tárolóhelyet, 2,25 m-es belmagasságú raktárakban, 1,5 m-es állvány-tengelytávolsággal. A legfontosabb raktárakat vízszintes és függőleges szállítóberendezések kötötték volna össze a legfontosabb könyvkiadóhelyekkel. (Konvejor-rendszer.) E szállítóberendezést telefon és csőposta egészítette volna ki. A raktárakban, olvasótermekben és munkahelyeken összesen kb. 6,3 millió kötet könyv és mintegy 1 millió kötet hírlap és folyóirat elhelyezésére nyílt volna lehetőség. Normálisan fejlesztett gyarapodás esetén a két raktárban ötven évi anyag elhelyezésére nyílt volna lehetőség. A rendkívül érdekes, a tervezési programok szokásos részletességét messze gondosabban és elemzőbben kidolgozott elképzelés sajnos nem került kivitelezésre. Klebelsberg visszavonulásával a telek megszerzése lekerült a napirendről, annál is inkább, mert a rohamosan fejlődésnek induló magyar rádió számára megvásárolták a Sándor utcai bérházat, szemet vetve a telekre. A múzeumiak közül senki sem lépett közbe, hogy a múzeum és könyvtár számára rendelkezésre álló opciót megvédje. 1929-ben megkezdődött a telektömb Szentkirályi utcai beépítése. Ezzel a terv megvalósításának legfontosabb előfeltétele a könyvtár számára megszűnt. A lágymányosi „kön у vtár p alota" terve Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter elgondolása szerint a Polláck Mihály alkotta nemzeti múzeumépület a bennelevő tárak kitelepítése folytán kizárólag a nemzeti könyvtár számára állt volna rendelkezésre.

86 Az ezzel kapcsolatos eszmei, teljes tervnek csupán legszükségesebb része valósult meg, a múzeumi épületben végrehajtott s. az előző fejezetekben leírt átépítés és átrendezés során. E tervekkel együtt, a múzeumépületből kitelepítésre váró tárak és gyűjti, ábra A budai, lágymányosi tudományos központ tervvázlata, tervezte Wälder Gyula műegyetemi tanár Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter törvényjavaslatai szerint. Az első telepítési terv elsősorban a természettudományi telepet és a növénykert elhelyezését tünteti fel. Jobb szélen a műegyetem korabeli épületei sorakoznak, ezektől délre egyetemi intézetek kerültek volna, itt kapott volna helyet Eötvös Loránd mauzóleuma. A sugárúttól délre eső nagy épület a természetrajzi múzeum helye, mögötte múzeumi épületek. Délre üvegházak helyszínrajz; bal szélén pálmaház 14* 211