AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)
„Ha a könyvtár az egész első emeletet foglalhatná el s a termek a könyvtári technika legújabb vívmányai szerint készült, nagy befogadóképességű vasállványokkal láttatnának el, nemcsak ezen terv volna kivihető, hanem a még jelenleginél némileg jobb olvasó-teremről és dolgozó-szobákról is lehetne gondoskodni." 30 Szalay felmérte 20 a helyszűke megoldásának összes lehetőségeit, melyek szerinte a következők lehettek: 1. a Nemzeti Múzeum épülete belső udvarainak befedése; 2. az épület földszintjén levő magánlakások kiürítése és könyvtári célra való felhasználása; 3. a Nemzeti Múzeum épületének toldás útján való kibővítése, éspedig: a) a főépületnek szárnyakkal való kitoldásával és olvasóterem építésével, e megoldás 1,2 millió korona költséggel lett volna megvalósítható, ezt a megoldást Szalay nem javasolta, de tiltakozott ellene a Magyar Mérnök- és Építészegylet is, 21 b) a kertészlak helyén olvasóterem építéssel, külön bejárattal az Eszterházy-utcza felől s a könyvtárral egy emeleti áthidalással összekötve; Szalay ezt a megoldást sem javasolta; c) új, második nemzeti múzeumi palota építésével, erre a célra „megfelelő házhely az Eszterházy-utczai Nemzeti Lovarda telke, a mely az időközben a telekre épített gr Eszterházy palota területével együtt 3059 • öl kerekszám, 11.000 • méter. Ide egy alkalmas második nemzeti múzeumi épületet lehetne emelni"; ezt a javaslatot, mely kb. 10 millió koronába került volna, Szalay megvalósításra ajánlotta. Elkészítette a telek akkori helyszínrajz-vázlatát is (1. ábra). Terv új ép ül et létesítésére a Dunaparton A szakmai javaslatok a Nemzeti Múzeum épülete körül keresték tehát a megoldást. Annál meglepőbb, hogy a kormány, midőn végre cselekvésre szánta el magát új nemzeti könyvtári épület létesítésével kapcsolatban, azt a Nemzeti Múzeumtól és a kulturális centrumtól távol kívánta megvalósítani. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter 1909. november 30-án leiratot 22 intézett Fejérpataky Lászlóhoz, a MNM Könyvtára igazgatójához, arról értesítve őt, hogy az V. ker.: Rakpart — Balaton utca — Személynök utca és Klotild utca által határolt telken „a modern könyvtár minden igényét kielégítő épületet" szándékozik építtetni, „a törvényhozás által a múzeumi pótépítkezések céljaira engedélyezett két millió korona költségen". A miniszter az új épület terveit nyilvános tervpályázat útján kívánta beszerezni. Szükségesnek tartotta a berlini „Central-Bibliothek" és a bécsi „Kais. Hofbibliothek und Archiv" épületének „műszaki közegek és könyvtári szakférfiú által leendő beható tanulmányozását", hogy a tanulságok „a pályázat alkalmával felhasználhatók legyenek". 23 A könyvtárban a rendelet megérkezése után nyilvánvalóan lázas munka kezdődhetett, arra utalnak azok a felméréseket összefoglaló táblázatok, feljegyzések, amelyek a könyvtári irattárban ma is megtalálhatók. 24 December 14-ére elkészült a „Könyvtár épület építési programja" című első összeállítás 25 , amelyet Kertész K. Róbert írt alá. E fontos, első dokumentum a következő napokban jelentősen átalakult, végül is 5 oldalas gépirat lett, mely a következő címet viseli: Az Országos Széchényi Könyvtár új épületének építési programja. Ujabb átdolgozás után alakult ki a végleges dokumentum: a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára épületének tervezési programja címmel 26 A Tervpályázati-hirdetmény a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára építésének terveire 1910 első napjaiban elkészült Ormig sokszorosítás185
