AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)
~ban. Elkészítőjeként a minisztérium műszaki osztálya szerepelt. Tartalmazta a szokásos, előírásos feltételeket, kívánalmakat, módozatokat, határidőket stb. Ismertette a bírálóbizottságot és intézkedett a pályadíjakról. 27 Nincs tudomásunk a pályázat további sorsáról. Melich János 1922. évi felterjesztéséből tudjuk 28 , hogy „a terv már igen előre haladott stádiumba jutott", de a Wekerle-kormánynak 1910 elején bekövetkezett bukása folytán a terv kivitelre nem került. Rámutatott Melich arra is, hogy a könyvtár elvitele a város centrumából az egyetemi épületek közeléből a kultúra hátrányára vált volna, s hogy a Nemzeti Múzeum „klasszikus szépségű épülete a történeti tradíciók által is megszentelten egy és más fogyatkozások mellett is a legalkalmasabb hely a könyvtár befogadására". Szakmai körök a tervet már keletkezésekor is idegenkedve fogadták. Melich felterjesztése után Gulyás Pál és maga — később —• Hóman Bálint is csatlakozott a tervet elutasítók csoportjához. 29 A tervekből, mint tudjuk, semmi sem lett. A könyvtár a helyszűke megoldására 1912-ben arra kényszerült, hogy a hírlaptár kevesebbet használt és duplum anyagát a főépületen kívül helyezze el. 30 Az új épület létesítésének gondolata 1912-ben még egyszer felbukkant. A MNM 1913—1923. évi összefoglaló jelentésében (6.1.) utalás történik arra, hogy az 1912. évi költségelőirányzatba a kormány „új múzeumi épület létesítésére 2 millió korona első részletéül 500 000 koronát állított be..." E költségvetési előirányzat további sorsáról nincs tudomásunk. Az első világháború kitörésével a kérdés véglegesen lekerült a napirendről... Az első világháború utáni épület- és berendezés-rekonstrukció kezdetei Az 1920. utáni éve k anemzet ikönyvtár fennállásának legnehezebb korszakát jelentik. A helyhiány soha nem képzelt méreteket öltött, terjeszkedésre semmi lehetőség nem volt. Az állomány egy része ugyan állványokon, de javarésze asztalokon, szekrények tetején s a földön tárolódott. A födémek terhelése szemmel is láthatóan nagyobb volt a megengedettnél. Az 1920. év kezdetén szénhiány okozott a könyvtár működésében sajnálatos késedelmet. 31 Az év eseménye a Todoreszku Gyula—Horváth Aranka könyvtár átvétele és az épület földszintjén, ideiglenes helyiségben való fölállítása, valamint a könyvkötő műhely felállítása. 32 A következő év a könyvtár technikai felszerelésének fejlesztése szempontjából jelentéktelen volt. 33 Az első figyelemre méltó esemény ebben a vonatkozásban 1922-ben következett be. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója tájékoztatta dr. Melich János könyvtárigazgatót arról, hogy a Múzeum összes gyűjteményeinek egységes elhelyezési tervét „minden részletben" dolgozza ki s azt terjessze fel a miniszterhez. 34 Melich felterjesztésének 35 lényege a következő volt: 1. a természettudományi gyűjtemények osztályainak (elsősorban a Természettudományi Múzeum, illetve annak állat-, ásvány- és őslénytára); kitelepítése, hogy 2. helyükön a Könyvtár és a Régiségtár terjeszkedhessek. „A helyzet annál is súlyosabb — írja Melich — mert a mai viszonyok között alig képzelhető el, hogy az állam nagyobb beruházásokra képes és hajlandó volna." 186
