AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920—1929) TOMBOB TIBOB ,,Mi magyar oh mindig tudtuk mit kellene tennünk és tettük azt. amit lehet..." (Altorjai Apor Péternek tulajdonított mondás) József nádor „A nemzeti gyűjtemények elintézése' feltételei Magyarország hazafiai számára" címmel 1807-ben felszólítást intézett nemzeti múzeumi palota építéséhez szükséges összeg előteremtésére és akkor még „zsenge gyűjteményének"

1 gyarapítására. Véssük emlékünkbe e felhívás következő mondanivalóit: „Bizonyára a' nagy Lélek semmi betsesebbet nem lát, mint ha kintseit Hazájának szerzett gyümöltsöző szándékára gyorsan és jó kedvel felszentelheti, a' melyből embertársai vehessék 's láthassák hasznokat, külföldiek pedig már az első tekintetre is érthessék 's mondhassák: nem szűkölködik már 'a Magyar o' Kultúrában, a' mellynek heves lángja nélkül semmi az emberi értelemben tökéletességre nem mehet." A Magyar Nemzeti Múzeum végleges elhelyezése a nádori felhívás megfogalmazásától még soká váratott magára.

2 A Múzeum és vele az Országos Széchényi Könyvtár az 1846. év során költözött be a Polláck Mihály által tervezett új épületbe,

3 mely a maga idejében korszerű otthont adott könyvtárnak és múzeumnak. Annyi viszontagság után úgy látszott, hogy a könyvtár „et usui, et visui", mind a használat, mind az esztétikai hatás igényeinek megfelelően az épület és a berendezés gondjain túljutott, eleget tehetett az új épület a nádori felhívásban foglaltaknak is.

4 Az új palotában a nemzeti könyvtár azonban csak nehezen talált magára. Az állomány elrendezése, tárolása, az olvastatás biztosítása, a munkahelyek kialakítása eléggé vontatottan történt. A patriarchális viszonyok között a könyvtár rendkívül beszűkített módon értelmezte nyilvános szolgálati funkcióit. Az első ötven év viszontagságai az új épületben Az új épületbe való beköltözés után a könyvtári termek hosszú ideig bútorzatlanul maradtak,

5 csak egyetlen teremben, az északi oldalon húzódó nagyteremben voltak állványok, amelyekre a Széchényi Thékát helyezték el. Olvasóteremül a nagyteremtől keletre fekvő kisebb terem szolgált, ebben volt a könyvtárőr munkahelye, itt állt néhány olvasóhely az igazolt kutatók rendelkezésére. A könyvtár átrendezése 1859-ben kezdődött; 1860—1865. között elkészült a magyar nők ajándékaként a Széchényi-terem. A jelenlegi nagyolvasóterem 1866 júniusában nyílt meg új bútorzatával.

6 182