AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején - Aus der jüngsten Geschichte der Nationalbibliothek Széchényi Verwaltung, Personal, Abteilungen und Dienststellen 1919—1927

dású, haladó gondolkodású főigazgatója, akit később Hóman nyugdíjazott és akit a Felszabadulás után (kevéssel halála előtt) a Szépművészeti Múzeum örökös tiszteletbeli főigazgatójává neveztek ki. 147. Pasteiner Iván: Az Országos Könyvforgálmi és Bibliográfiai Központ. = A magyar tudománypolitika alapvetése, i. ni. 345 — 349. 1. A részleteket és főleg az OSZK vonatkozásokat 1. OSZK Irattár 521/1922, 2/1923, 42/1923, 142/1923. A törvénynek a miniszter által idézett helye csak annyit mond: ,,[A Tanács] tárgyalja és szükség esetén a kívánatos tervszerű egységesség és teljesség szempontjából irányítja, az intézeteknek külföldi folyóiratok és könyvek beszerzésére irányuló csereakcióját." 148. Commission Internationale (később Institut International) de la Cooperation Intelleetuelle. A mai ENSZ-ben ugyanezt a szerepet — lényegesen bővített hatáskörrel — az UNESCO látja el. A magyar visszhanghoz 1. Horváth Jenő: Az értelmi együttműködés mozgalma a Nemzetek Szövetségében. Jelentés a Magyar Külügyi Társaság tudományos és művészeti osztályához. Bp. 1923. Ez a brosúra az aktákhoz is mellékelve volt. 149. Remete László i. m. 108-109 Dezsényi Béla: Máday Andor. = Könyvtáros. 1967. 12. sz„ Máday később a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal könyvtárának vezetője lett. 150. OSZK Irattár 26/1923. 151. U. o. 2/1923, 42/1923. 152. U. o. 341/1923. 153. Kőhalmi, i. h. Gulyás Pál: Kommunista könyvtárpolitika. = Magy. Könyvszle. 1920 — 1921. 1-84, 1922. 13-58. 1. 154. Az OKBK igazgatójának jelentése németországi kiküldetéséről. = Magy. Könyvszle* 1923. 255-266.1. 155. U. o. 1924. 124-125. 1. 156. OSZK Irattár 246/1924. 157. A Magyar Népköztársaság kormányának 3923/1919. M. E. sz. rendelete, kelt 1919. aug. 9. Vö. OSZK Irattár 203/1919. A részletes szabályozás a 32085/1920. V. K. M. sz. rendeletben, majd a 4220/1921 M. E. sz. rendeletben került kiadásra. = Budapesti Közlöny. 1921. jún. 23. 158. L. pl. OSZK Irattár 123/1922, 186/1924. 159. U. o. 71/1923, stb. 160. U. o. 538/1921. 161. L. kül. OSZK Irattár 42/1923. 162. U. o. 459/1922. 163. U. o. 32/1923. 164. U. o. 282/1922. 165. U. o. 37/1922. Aus der jüngsten Geschichte der Nationalbibliothek Széchényi Verwaltung, Personal, Abteilungen und Dienststellen 1919 — 1927 B. DEZSÉNYI Die Nationalbibliothek war in dieser Periode nach wie vor dem Gesamtorganismus des 1802 gegründeten Nationalmuseums angegliedert, dessen Hauptbestandteil eben die von Graf Ferenc Széchényi der Nation vermachte Büchersammlung bildete, die sich aus den ursprünglich etwa 20 000 Bänden zu einer nahezu millionenbändigen Grossbibliothek entwickelte. Sie wurde aber mit andersartigen, namentlich geschichtlichen und sogar naturwissenschaftlichen Sammlungen gemeinsam verwaltet im Rahmen des Museums, und musste auch dessen 1846 erbautes Gebäude mit den letzteren teilen. Die Überhandnähme der Gegenrevolution nach dem Sturze der ungarischen Räterepublik im August 1919 hat die Rationalisierungspläne der revolutionären Museums- und Bibliotheksleiter ausser Wirkung gesetzt und vorläufig keine neue Reformpläne an ihren Platz gestellt. Die revolutionären Umwälzungen der Jahre 1918 und 1919 haben hinsichtlich des Arbeitsganges sowohl wie der Personalpolitik keine grund12* 179