AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

tezésére két tisztviselőt is ajánlott, akik az OSZK-hoz beosztva, de az egyesület terhére nyertek volna alkalmazást: a Szent István Társulat cégvezetőjét és gépírónőjét, Jeney Istvánt és Maiina Terézt.

152 Ily módon került az OKBK Hóman által felterjesztett „szervezeti szabályrendeletének" tervezetébe a 6. §. c. pontja gyanánt a Központ feladatai közé mindennemű, a külföldi könyvforgalommal kapcsolatos kulturális érdekű adminisztratív feladat. A felterjesztés indokolása veti el véglegesen az OKBK-nak az Országgyűlési Könyvtárral kapcsolatos megszervezését és helyezi előtérbe véglegesen az Országos Széchényi Könyvtárt. ,,A 6733/1922. ein. sz. vkm. rendelet a létesítendő új hivatal feladatát a brüsszeli egyezmény alapján létesítendő hivatalos kiadványcsere és a Nemzetek Szövetsége által kezdeményezett tudományos könyv- és folyóiratcsere akció adminisztratív lebonyolításában jelöli meg, s mivel a hivatalos kiadványok cseréje elsősorban a képviselőház könyvtárát érdekli, evvel kívánja a létesítendő központi hivatalt helyi kapcsolatba hozni. Ezzel szemben előadói javaslatomban — támaszkodva a Miniszter Úrtól rövid úton nyert értesülésemre, és Ő Excellenciája idevonatkozó előzetes szóbeli hozzájárulására, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumi Főigazgató Űr Ő Méltóságával folytatott tárgyalásaimra — az egész külföldi tudományos könyvforgalmi ügy központosítására — és dr. Pasteiner életrevaló javaslatát elfogadva, a külföldi könyvanyag állandó központi nyilvántartásának megvalósítására teszek javaslatot. Fölösleges szakértők előtt hangsúlyoznom, mily fontos tudományos és gazdasági érdekeink fűződnek ahhoz, hogy az eddigi rendezetlen és épp ezért eredménytelen tapogatózások helyett rendszeresen és egységesen adminisztráljuk külföldi könyvforgalmunknak kulturális szempontból elsőrangú jelentőséggel bíró ügyeit. E nélkül teljessseggel lehetetlen volna a könyvtárak gyűjtési körének az Országos Magyar Gyűjteményegyetemi törvény intencióinak megfelelő megállapítása és az állami budgetnek a külföldi valutában való kifizetések egy részétől való tehermentesítése. A központosítás például lehetővé teszi, hogy — egy éppen most tárgyalás alatt levő konkrét példára hivatkozván — a hazai könyvkiadók és kereskedők által az államtól kért kiviteli kedvezmények fejében intézményes garanciákat szerezzünk arra, hogy a magyar könyvkereskedők és kiadók a közgyűjteményeket külföldi könyvrendeléseiknél tetemes kedvezményekben részesítsék és az Országos SzéchényiKönyvtárat a megszállt területeken megjelenő könyvanyag és a hazai kötelespéldányok teljes megszerzésében hathatósan támogassák. Ki kell még emelnem, hogy a miniszteri rendeletben említett két akció nem öleli fel a ránk nézve legfontosabb német és angol csereviszonylatok ügyét. Mert Németország és Anglia nem csatlakoztak a brüsszeli egyezményhez s előreláthatóan a Nemzetek Szövetsége által tervezett akcióban sem fognak részt venni. A felállítandó központ hatásköre a két akció adminisztrációjára korlátozva éppen a tudományunk és kultúránk fejlődése szempontjából vitális jelentőségű német és angol könyvbehozatal ügyét vonnánk el hatásköréből. A Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központnak a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárával kapcsolatos megszervezését és elhelyezését e két intézmény számos fontos érintkezési pontján kívül elsősorban az teszi szükségessé, hogy az új hivatal kezdetben semmiesetre sem szerezheti meg az ügymenet zavartalan ellátásához feltétlenül szükséges bibliográfiai segédeszközöket, amik a Múzeum Könyvtárában rendelkezésre állnak, és időnként okvetlenül előálló munkatorlódás esetén rá lesz utalva a könyvtári személyzet felhasználására. De általánosságban is kívánatosnak kell tartanunk, hogy ez a fejlődése kezdetén álló hivatal, valamely régi, jóhírű tudományos intézettel kapcsolatban, az annak kulturális jelentőségében rejlő szellemi erőre támaszkodva kezdje meg működését. így történt ez külföldön is, például Németországban, hol a hasonló feladatot betöltő bibliográfiai központ a berlini királyi könyvtárral kapcsolatban állíttatott fel. Az elhelyezés kérdésében a feltétlenül szükséges központi helyzet mellett azért is kívánatosnak tartom az említett múzeumi helyiségben leendő megoldást, mert az Orsz. SzéchényiKönyvtárnak valósággal létkérdése, hogy lakás céljaira lefoglalt helyiségeihez végre hozzájusson s az új hivatal elhelyezésének szüksége kétségtelenül nagyobb nyomatékkal fog latba esni a kulturális szempontok iránt fogékonynak nem mutatkozó lakáshivatali közegek előtt, mintha csupán a könyvtárhelyiség kiterjesztésének szükséges voltára hivatkozunk." 167