AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

Az OKBK tehát az Országos Széchényi Könyvtárban kapott helyet és még az 1927-ben lefolyt „költöztetés" idején is ott maradt: nem csak azért, mert az 1920 óta vitatott Krenner-lakást végre sikerült visszaszerezni, hanem mert a hivatal vezetését csak az OSZK-val kapcsolatban látták biztosítva. Az OKBK levélpapírján a Magyar Nemzeti Múzeum van feltüntetve cím gyanánt. Az Egyetemi Könyvtár épületébe történő átköltöztetés csak később, Pasteiner egyetemi könyvtárigazgatóvá történt kinevezése kapcsán történt meg. Az OKBK története tehát szorosan összefügg az OSZK történetével az 1920as években. Az OKBK-hoz hasonló, csak még szélesebb ügy- és hatáskörrel rendelkező intézmény megalapozását kezdték meg már az 1919-i könyvtárügyi megbízottak „Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézet" megjelöléssel.

153 Az OKBK szervezeti kereteiből alakult a Felszabadulás után — a Tanácsköztársaság alatt tervezett kibővített ügykör felölelésével — az Országos Könyvtári Központ. Ezt a kibővített hatáskört látja el ma az Országos Széchényi Könyvtár könyvforgalmi főosztálya és az ugyancsak az OSZK keretében működő Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Es lehetetlen az OSZK története kapcsán legalább említés formájában nem leírni az országos könyvtárpolitika és kultúrpolitika történetének sok alig számba vett vagy jelentőségében még sehol sem méltatott olyan részletkérdését, amely az OSZK-val közvetve vagy közvetlenül összefügg. Ilyen vonatkozásban meg kellett volna emlékeznünk az 1921 májusában alakult és Teleki Pál, a későbbi tragikus végű miniszterelnök elnöklete alatt működő Külföldi Könyveket és Folyóiratokat elosztó Bizottságnak a működéséről is — nem csak azért, mert a Bizottságban külföldi beszerzéseinek sokrétűsége miatt az OSZK-nak fontos része volt, hanem mert ez a bizottság volt az OKBK egyik közvetlen előfutára. Pasteiner, az OKBK későbbi vezetője, itt tett szert széles körű ismeretekre és összeköttetésekre a külföldi cserekapcsolatok terén. Az OKBK — és általa közvetve az OSZK — kezdeményezésére megy vissza egy olyan ma már magától értetődőnek látszó szokás is, mint az, hogy a magyar tudományos folyóiratok cikkeikhez idegen nyelvű kivonatokat adnak. Pasteiner 1923-i németországi tanulmányútján tapasztalta, hogy „kizárólag magyar nyelven művelt tudományról a külföld tudomást nem vesz, márpedig mai viszonyaink között legfőbb érdekünk, hogy a külföld megismerje és értékelje tudományos munkánkat is". A Notgemeinschaft der Deutschen Wissenschaft — sok tekintetben az OKBK német megfelelője — egyenesen a csere viszony létrehozásának feltételéül kötötte ki, hogy „Cserébe adandó tudományos kiadványaink valamilyen nyugat-európai nyelven (főleg német, francia vagy angol) írott összefoglalással legyenek ellátva".

154 Az első folyóiratok, amelyek idegen nyelvű kivonatokat adtak, a következők voltak: Századok, Földtani Közlöny, Körösi Csorna Archívum, Országos M. Régészeti Társulat Evkönyve, Levéltári Közlemények, Magyar Könyvszemle, Orvosképzés.

155 1924-től kezdve a folyóiratok állami támogatásának feltételéül szabták meg az idegen nyelvű kivonatok közlését. Az Országos Széchényi Könyvtár szervezete és működése az országos kultúrpolitika függvénye volt — de annak támasza és segítője, történetileg el nem választható tényezője is. 168