AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
II. Az OSZK történetéből - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár gyarapodása 1848-1856
reskedők és kiadók jegyzékei és a színházi zsebkönyvek. A közélet megbénítottságának jele, hogy az 1848—49-ben oly gyakori röpirat, memorandum, aktuális beszámoló, stb. műfaja teljesen kiveszett. Az egyleveles nyomtatványok között találunk a fentebb említett alkalmi versek és szónoklatok műfajából valókat, valamint árjegyzékeket, körleveleket, gyászjelentéseket, stb. A hivatalos hirdetmények, plakátok ritkán vannak egyenként beírva (pl. Hirdetés a bombáztatás által károsult házak iránti adómentességre nézve Pest, 1851) rendszerint csak darabszám vannak jelölve „hirdetmények", „körlevelek" cím alatt. Virágzik a kalendárium műfaja, elsősorban Bucsánszky Alajos kis, nagy, képes, keresztény, stb. naptárainak különböző fajtái, magyar, német és tót nyelvi változatban. A könyvek körében már a szépirodalmi művek száma vezet a vallásos művekkel szemben. Klasszikus prózaíróink közül Eötvös, Jókai, Jósika, Kemény regényei, a többiek közül Beöthy László, Beöthy Zsigmond, Bérczy Károly, Degré Alajos, Fáy András, Kuthy Lajos, Ney Ferenc, Podmaniczky Frigyes, P. Szatmáry Károly, Vahot Imre, Vas Gereben regényei és elbeszélései kerültek be a könyvtárba. A költők közül Arany János, Bajza József, Czuczor Gergely, Faludi Ferenc, Lisznyai Kálmán, Tompa Mihály, Vajda János, Vörösmarty Mihály nevével találkozunk. Természetesen bőven akad irodalom alatti „irodalom" is: érzelmes „kebelversek" és a nép számára készült mulattató ponyvairodalom is. A régebbi korok világirodalmát Homeros, Vergilius, Cervantes, Dante, Shakespeare és Racine képviselik, az újabbak közül Dickens, George Sand, Dumas, Eugene Sue, Seribe, Beecher Stowe és Manzoni jelentek meg. Külön érdekesség egy olasz nyelven kiadott irodalmi antológia. 52 A fenti írói névsort egy egykori könyvészettel összehasonlítva, jelentős hiányt nem találtunk, a szépirodalom tekintetében tehát a könyvtár megbízhatóan tartalmazta a legfrissebb magyar könyvtermést. 53 Az egyéb tárgykörbe tartozó műveknél már nagyobb arányú hiányokkal számolhatunk. A vallásos tárgyú művek között igen sok az imádságos és énekes könyv, prédikációs gyűjtemény,a különböző hit- és erkölcstanok, lelki kalauzok, bibliai történetek, az egyházak belső működésével kapcsolatos iratok, kevesebb a komoly teológiai munka. A másnyelvű, főleg latin és német nyelvű irodalom elsősorban ezen a területen jelentkezik. Történelmi tárgyú műveknél említésreméltók Szilágyi Sándor művei, Horváth Mihály egy régebbi munkájának német fordítása, Ipolyi Arnold sok vihart kavart Magyar my filológiája, Teleki József Hunyadiak kora c. munkája és a németül író Hornyánszky Viktor művei. A közelmúlt eseményeivel részben német nyelvű kiadványok foglalkoznak (Die ungarischen Revolutionär-Männer, Geheim-Archiv der ungarischen Revolution) hangot kap a forradalomellenes irodalom (Vida Károly: Elmélkedések a magyar nemzet viszontagságainak története felett, Kemény Zsigmond: Forradalom után) míg a haladó irányt Szilágyi Sándor művei és Csengery Antal: Magyar szónokok és statusférfiak c. műve képviselik. Megjelent néhány fordítás is: Guizot Washingtonja,, Thierry Attilája és Macaulay-tól Anglia története. Az egyetemes történelmet tárgyaló egyéb művek többnyire tankönyvek. Ugyanez vonatkozik a földrajzi művekre is, néhány útleírás a kivétel (Andrássy Manó: Utazás Keletindiában, Danielik János: Columbus, vagy Amerika fölfedezése), valamint Fényes Elek és Palugyai Imre összefoglaló leírásai Magyarországról. Politikai irodalom alig van: Kemény Zsigmond említett művére a Felelet és Kemény válasza 116